Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

DÉNES József: Vas és Sopron megye középkori várainak kutatástörténete

Bevezetés A két nyugat-dunántúli történelmi megye Magyarország és Ausztria, az egy­kori Német-Római Birodalom keleti határtartományai találkozásnál helyez­kedik el. Sopron városa mindig is hazánk egyik legfontosabb nyugati kapuja volt. Vas megye területén pedig egy Itáliába vezető fontos útvonal, a „Kato­nák útja" húzódott keresztül. Alighanem ez az út befolyásolta, határozta meg eredetileg Vas megye déli kiterjedését is. Vas és Zala határát valaha úgy húz­ták meg, hogy ez az út Radkersburgtól Karakóig, a Murától a Marcalig végig vasi területen haladjon. A két történelmi megye együttes vizsgálatát indokol­ja közös múltjuk s nem utolsó sorban az igény, hogy egy megyénél nagyobb térség várairól és egyéb erődítményeiről kapjunk képet. Amikor a vidék középkori várainak kutatásáról beszélünk, célszerű röviden számba venni az előzményeket is. Sok esetben ugyanis kiderül, hogy egy-egy erődítmény korszakba sorolása új adatok fényében megváltozik. Korábban di­vatos volt az írott történelmi forrásadatokkal nem rendelkező várakról automa­tikusan őskori eredetet feltételezni. Valóban, a különböző korokban a védelem­re alkalmas helyeket egyaránt igénybe vehették. Sok esetben az őskori erődíté­sek helyén középkoriak is létesültek (Gór, Velem). Másik fontos kérdés a ró­mai-kor és a kora-középkor közti kontinuitás, vagy diszkontinuitás kérdése is. Éppen Sopron a legjobb példája a római kori városfal továbbélésének, folyama­tos felhasználásának. Szombathely esetében is újabban a város ókori erődítésé­nek középkori továbbhasználatát feltételezik. z\zonban jelen áttekintésben a kö­zépkori várakat érintő újabb kutatásokra fordítjuk inkább figyelmünket. Kutatástörténet A kutatás érdemben minkét megyében az 1867. évi kiegyezést követően in­dult meg. E korban alakultak meg a Sopron megyei és Vas megyei régészeti egyletek. Vasban elsősorban Lipp Vilmosnak, Sopronban Paúr Ivánnak, Nagy Imrének és Bella Lajosnak köszönhetően kezdődtek meg a terepi meg­figyelések, adatgyűjtések. Ezek a kutatások azonban inkább mint mellékter­mékekkel, véletlenszerűen kerültek kapcsolatba középkori emlékekkel, sok­szor nem is ismerve az előkerült objektumok valós korát. A két megye burgenlandi részeire vonatkozó kutatásokat sem kívánom e he­lyen bővebben ismertetni. A második világháború után a várak korszerű felmé­rését Adalbert Klaar kezdte el (KJLAAR 1970). Az addig elkészült alaprajzokat és terepi felméréseket Wolfgang Meyer gyűjtötte össze (MEYER 1984). A várak történetének bőséges és teljességre törekvő összeállítását Harald Pricklernek köszönhetjük (PRICKLER 1972), jelentősnek mondható még a Kőszegiek korá­nak várépítészetét összegző feldolgozás (MEYER 1989).

Next

/
Oldalképek
Tartalom