Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

DÉNES József: Vas és Sopron megye középkori várainak kutatástörténete

A modern várkutatást a Nyugat-Dunántúlon a Szombathelyhez is kötődő, soproni születésű Nováki Gyula kezdte meg az 1950-60-as években. Számos helyszínt bejárt Sopronból kiindulva és róluk vázlatokat, fényképeket készítve dokumentálta is azokat. Sok esetben ma is ezek a régi vázlatok állnak ma is rendelkezésünkre (például: Vasvár: Várkerület, 1959). Sopron az ország talán legjelentősebb városfalait mondhatja magáénak. Ennek kutatását döntően Holl Imre kezdte el (HOLL 1967, 1968, 1971), Nováki Gyulával és Póczy Klárával együttműködve. A munkát Sopronba kerülése óta, immár több mint 30 éve Gömöri János folytatja. Közelmúltban megjelent összefoglalása felment a részletek bővebb ismertetése alól (GÖMÖRI 2002; DÉNES 2003). E sorok írója középiskolás korában, az 1970-es évek második felében kezdte el végigjárni az addigi irodalomból ismert helyeket. Sándorfi György és Nováki Gyula közreműködésével az 1980-as években elkészítettük egy sor vár felmérését. Ennek kapcsán találtuk meg a később nagy jelentőséget kapott Gór középkori várát is. 1996-ban írtam meg az „Árpád-kori kisvárak kérdései" című doktori disszertációmat, melyben a három nyugat-dunántúli határmenti megye, Mosón, Sopron és Vas megye Árpád-kori várait vizsgáltam meg. Adattár része ma is kiadatlan, összefoglaló részének egy része jelent csak meg (DÉNES 2000a). Ezt követően Nováki Gyula és kisebb részben Hideg Attila segítségével számos középkori és koraújkori várat felmértünk. Felmért helyszínek: 1978: Tömörd-Ilonavár; 1984: Ikervár-Rózsadomb; 1986: Gór-Kápolnadomb, Ostffyasszonyfa-Csonkavár, Orimagyarósd-Kastélypart; 1994: Dozmat-Bodárka, Dozmat-Templomdomb, Döröske-Kastély, Győrvár-Bodavár, Sopronbánfalva-Hauslerberg; 1995: Fertőrákos-Kecskehegy; 1996: Várkesző; 1997: Babót-Feketevár, Chernelházadamony kastélyhely, Csepreg-Malomkert, Csepreg-Ruzsahegy, Dénesfa-Rózsadomb, Hegyfalu, Nagygeresd—Várhely, Ostffyasszonyfa—Törökhomp, Rábapaty temető, Répcelak-Várdomb, Vasegerszeg (Keményegerszeg)-Várhely, Vasszécseny-Margit-sziget; 1999: Kiszsidány (Németzsidány), Nagytilaj-Klastromdomb, Szombathely-Püspökkert; 2002: Hosszúpereszteg-Dénesdi-vár, Hosszúpereszteg-Szajk, Pusztacsalád-Szolgagyőr; 2005: Tömörd-Ilonavár (újra); 2006: Csákánydoroszló-Várdomb, Csákánydoroszló-Sírdomb, Jobaháza-Halom, Kőszeg-Oház, Lovászad temető; 2007: Bozsok-Puszta, Bozsok toronyrom, Jakfa temető, Vasdobra. Az 1989 előtti ásatások rövid beszámolóit, jelentéseit Vas megyében e sorok írójának kezdeményezésére és előszavával Mayer László és Tóth Kálmán gyűjtötte össze és mutatózta ki (MAYER és TÓTH 1993). Ezt követően Gór-Kápolnadomb északi részének teljességre törekvő feltárását 1988 és 1993 között egy vízügyi beruházás tette lehetővé (DÉNES és ILON 1991-1996 és jelen dolgozat „Függeléke"). A vár építésének korára radiokarbon kormeghatározásból származó adat utal. Ezek szerint legvalószínűbben 1105—1131 között vághatták ki a vár anyagául szolgáló fákat