Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Schwechat-Wien Umgebung területéről egy vonaldíszes és Vucedol kerámiát is tartalmazó gödörből, valamint szórványként fekete fényezett, jó minőségű Véterov kerámiát ismerünk, köztük egy tipikus korsót (RuTTKAY 1971: 42-43, Abb. 16: 1-4, Abb. 17: 1-8, 10-12). Itt tehát egyértelmű a kultúra megjelenése. A badeni Königshöhle barlangból a vonaldíszes kerámia és a badeni kultúra leletei mellett egy litzenmintás peremtöredék, egy széles hengeres nyakú, körbefutó vonalakkal és pontokkal kitöltött háromszögekkel díszített négyfülű urna valamint egy hasonló mintázatú oldaltöredék került napvilágra (LADENBAUER-OREL 1954: 77-80, Taf. III: 3, Taf. IV: 1, 3). Az urna formája teljesen idegen a Véterov kultúrától, H. Ladenbauer-Orel a badeni kultúra ossarni csoportjából idézte párhuzamait. Fényezett felülete, a mélyen bevésett girlandszerűen ívelt vonalak és a szabálytalanul pontozott és elhelyezett háromszögek is megkülönböztetik a finomabban megmunkált másik darabtól, melyben jól látszik a pontokat kitöltő mészberakás. Ennek díszítése jobban emlékeztet a sárvári példányokra, továbbá néhány Weiden am Seeről származó töredékre. A guntramsdorfi, drassburgi és grosshöfleini anyagban a Véterov típusú leletek jelenléte kétségtelen, mennyiségük meg is haladja a litzenkerámiáét. Guntramsdorf 1. lelőhelyen egy mükénéi ornamentikájú csonttárgy, egy élesen profilált csésze, egy függőleges bordával ellátott oldal töredék valamint ujjbenyomkodásos léccel díszített fazekak sorolhatók ide és a közelben több ponton is előkerültek fazék-, tál- és bögretöredékek (NEUGEBAUER 1978: Abb. 7: 1-7, 10-12; NEUGEBAUER 1979: Abb. 10: 1-8). Erre a körre jellemzőek a drassburgi vízszintesen vágott peremű és a vízszintesen elhelyezett fülű tálak is (ULREICH 1963: Taf. II: 4-6). Grosshöflein-Föllik III. lelőhelyen a Véterov kultúrához köthető a kereszt, Y és téglalap alakú lenyomatokkal ellátott kenyéridol, az egyenes és cikcakkvonalú bekarcolások, egy enyhén megtört profilú tál, a vízszintes és függőleges bordacsoportokkal ellátott edények és talán a pontozott háromszögekkel és fenyőágmintával díszített talptöredék is, bár Pittioni a gátai kultúra oggaui anyagában közölt hasonlót (PITTIONI 1954: Abb. 216: l-l a; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1977: Abb. 1: 1-3, 12; Abb. 2. 1,2, 4, 7). A grosshöfleini kettős sír leletanyagából ide tartozik az élesen profilait csésze vagy apró tál, az egyenes és cikcakkmintás oldaltöredékek, egy vízszintesen vágott peremű tál, egy körbefutó vonalakkal és pontozott háromszögekkel díszített edény és a többszörös bütyökdísz (BENKOVSKYPlVOVAROVÁ etal. 1982-1983: 4. ábra: 1-3, 7, 8, 11, 16, 21). Az oggau-seegassei 3. sír a ferdén átlyukasztott kettős kónikus fejű tű alapján az A2 végére, a 9., 11. és 26. sírok a sarló alakú tűk alapján a Bl korszakba sorolhatók (HlCKE 1987: 63, Abb. 44, Taf XI: 3, Taf. XV: 9, Taf. XVI: 11, Taf. XXI: 26). Utóbbi időszakra tehetőek a mannersdorfi gátai temető 51., 75. és 122. sírjai is a bennük talált kettős kónikus fejű, duzzadt átlyukasztott