Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - SZILASI Attila Botond: Romanizált kelta telep Vas megyében

Kadiicskó Krisztiánnak ajánlva Bevezetés Az ásatást Pap Ildikó Katalin 1 végezte 2002 nyarán a hajdani Gyöngyös-me­der keleti és nyugati oldalán, közel 6400 m 2-en. A nyugati oldalon egy na­gyobb kelta telep, LT Bl— C2/D1 korszakot átfogó településszerkezetének nyugat-keleti szeletét sikerült feltárni (SziLASI 2007: 231-290), míg a keleti oldalon egy romanizált bennszülött falu jelenségei kerültek elő, középkori és bronzkori objektumokkal együtt (1. tábla). A feltárt objektumok A telep késő kelta/kora római teleprészei A Gyöngyös régi medrétől nyugatra az i. e. I. század elején vagy közepén meg­szűnik a kelta telep élete, és valamikor az i. sz. I. század második harmadának a végén újra feléled, már római keretek között. Ebből a korszakból egy na­gyobb fölbemélyített épület (148. objektum) és néhány kisebb-nagyobb szemetesgödör került elő (132., 144. és 149. objektum). 132. objektum (2. tábla: 1): Sekély, kerek, enyhén ívelt oldalú szemetesgödör. Bon­tása előtt négyszögletes foltként jelentkezett. Betöltéséből néhány patics került elő. A kevés előkerült kerámiaanyag soványítása, peremkiképzése és formája a LT D3 korszak végére jellemző tulajdonságokat hordozza magán. Az anyag finoman iszapolt, kvarcitos szemcséket tartalmazó agyag. Nagy számban for­dulnak elő a behajló peremű tálak típusai, és magas arányban megtalálhatóak a kézzel formázott és a lassú korongolt darabok is - emellett kerültek elő ko­ra római szürke gyorskorongolt hombártöredékek. A kézzel formázott edé­nyek között az egyik kihajló peremű fazék töredéke lyukacsos, pelyvás sová­nyítású (5. tábla: 1). Anyaga és formája alapján jól beleillik a bennszülött te­lepek házikerámiáinak a típusába (HORVÁTH 1999: 368, 1. kép 4-5). 144. objektum (2. tábla: 2): Ovális, ívelt oldalú, kissé ívelt aljú enyhén tek­nő formájú szemétgödör. Betöltésének alsó szintjén rengeteg patics volt, míg felső harmadából több római tegula került elő, némi kerámia társaságában. A leletanyag nagy része egy klasszikus késői LT D korszakot mutat (6. táb­la: 1-6). Az anyag soványítását tekintve hasonlóságot mutat a 148. objektum késő kelta kerámiáival (ti. finoman iszapolt, kerámiazúzalékkal kevert kvarci­tos agyag), formáit tekintve pedig, jól beleillenek egy LT D2-3 korszakot mu­1 Külön köszönettel tartozom az ásatónak a régészeti anyag átengedéséért és az ásatáson mun­kálkodó összes kollégámnak a terepen végzett pontos munkájáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom