Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - SZILASI Attila Botond: Romanizált kelta telep Vas megyében
Kadiicskó Krisztiánnak ajánlva Bevezetés Az ásatást Pap Ildikó Katalin 1 végezte 2002 nyarán a hajdani Gyöngyös-meder keleti és nyugati oldalán, közel 6400 m 2-en. A nyugati oldalon egy nagyobb kelta telep, LT Bl— C2/D1 korszakot átfogó településszerkezetének nyugat-keleti szeletét sikerült feltárni (SziLASI 2007: 231-290), míg a keleti oldalon egy romanizált bennszülött falu jelenségei kerültek elő, középkori és bronzkori objektumokkal együtt (1. tábla). A feltárt objektumok A telep késő kelta/kora római teleprészei A Gyöngyös régi medrétől nyugatra az i. e. I. század elején vagy közepén megszűnik a kelta telep élete, és valamikor az i. sz. I. század második harmadának a végén újra feléled, már római keretek között. Ebből a korszakból egy nagyobb fölbemélyített épület (148. objektum) és néhány kisebb-nagyobb szemetesgödör került elő (132., 144. és 149. objektum). 132. objektum (2. tábla: 1): Sekély, kerek, enyhén ívelt oldalú szemetesgödör. Bontása előtt négyszögletes foltként jelentkezett. Betöltéséből néhány patics került elő. A kevés előkerült kerámiaanyag soványítása, peremkiképzése és formája a LT D3 korszak végére jellemző tulajdonságokat hordozza magán. Az anyag finoman iszapolt, kvarcitos szemcséket tartalmazó agyag. Nagy számban fordulnak elő a behajló peremű tálak típusai, és magas arányban megtalálhatóak a kézzel formázott és a lassú korongolt darabok is - emellett kerültek elő kora római szürke gyorskorongolt hombártöredékek. A kézzel formázott edények között az egyik kihajló peremű fazék töredéke lyukacsos, pelyvás soványítású (5. tábla: 1). Anyaga és formája alapján jól beleillik a bennszülött telepek házikerámiáinak a típusába (HORVÁTH 1999: 368, 1. kép 4-5). 144. objektum (2. tábla: 2): Ovális, ívelt oldalú, kissé ívelt aljú enyhén teknő formájú szemétgödör. Betöltésének alsó szintjén rengeteg patics volt, míg felső harmadából több római tegula került elő, némi kerámia társaságában. A leletanyag nagy része egy klasszikus késői LT D korszakot mutat (6. tábla: 1-6). Az anyag soványítását tekintve hasonlóságot mutat a 148. objektum késő kelta kerámiáival (ti. finoman iszapolt, kerámiazúzalékkal kevert kvarcitos agyag), formáit tekintve pedig, jól beleillenek egy LT D2-3 korszakot mu1 Külön köszönettel tartozom az ásatónak a régészeti anyag átengedéséért és az ásatáson munkálkodó összes kollégámnak a terepen végzett pontos munkájáért.
