Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KŐSZEGI Ádám - FARKAS Csilla: Előzetes felszíni kutatások (szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés) és a megelőző feltárás eredményeinek összevetése a Vát-Bodon-tábla nevű lelőhely kapcsán

A part olyan meredek, hogy a talaj, a hiányos növényzet, egykori erdő lepusztítása után többször megcsúszhatott és a lejtőn lesuvadt. Két idényben, 2006 őszén, és 2007 tavaszán folytak itt a feltárások, Farkas Csilla régész vezetésével. A lelőhely szisztematikus terepbejárása A munkát 2006. augusztus 14. és 22. között végeztük. A terepbejárás célja, hogy az ásatást megelőzve előzetes információkhoz jussunk a felszínen előforduló leletek összegyűjtésével és statisztikai elemzésével. Vas megyében hasonló módszerrel kutatták a Ják-Dermányi-rét nevű lelőhelyet (HAJDRIK és ÉDER 1997). A középkori Muhi falu területét ugyanilyen jellegű komplex kutatási alapelvek mentén vizsgálták és tárták fel (PUSZTAI 1996). A lelőhely alaposabb vizsgálatát a leletek négyzethálós rendszer szerinti gyűjtésével végeztük. A terepbejárás során a geofizikai felméréshez használt 20 x 20-as hálót vettük alapul. A sorokat nagybetűkkel A-tól K-ig, az oszlopokat pedig számokkal: -2-től 17-ig jelöltük (2. ábra). Minden egyes 20 x 20-as négyzetet további 16 részre osztottunk. Ezek az 5 x 5-ös kisebb négyzetek kisbetűs jelölést kaptak: „a"tól „p"-ig, amik alapján a terepbejárást végeztük (3. ábra). Összesen 98 darab 20 x 20 méteres négyzetet jártunk be, ami 1568 db 5 x 5-ös négyzetnek felel meg. Az Al-es karó volt a kiindulási pont és az Al-es négyzet átvizsgálásával kezdtük meg a terepbejárást. A négyzetháló alapján, hét nap alatt 38400m

2 területet jártunk be. A gyűjtés eredményességét, hatékonyságát több tényező befolyásolta. 1. Geomorfológiai változások, a felszínre és így a leletanyagra ható természeti folyamatok. A jelen lelőhelynél az eróziós folyamatok játszották a legnagyobb szerepet, valamint a vízfolyás építő-romboló munkája. 2. A mezőgazdasági művelés is jelentősen bolygatta a lelőhelyet, sőt még az altalajt is. A kerámia töredékeken is figyeltünk meg ekenyomokat és sok apró, széttört kerámia került a felszínre, ami szintén az intenzív földművelés eredménye. A humusz elszedése után a felületen is láthatók voltak és egyes helyeken határozottan kirajzolódtak az ekenyomok az objektumok foltjaiban is (4. ábra). 3. A gyűjtést közvetlenül befolyásolta az emberi tényező. A legcélszerűbb az lenne, hogy egy területen csak egy ember végezzen gyűjtést, hiszen ekkor az eredmény mindenhol egyforma színvonalú lenne. A mi esetünkben azonban az emberanyag, illetve a létszám is változott. Az A sor első néhány négyzetét, régésztechnikus hallgatók nézték át, alaposan, olykor többször is. Az első nap kivételével a többi napon ilyen alapos terepbejárásra az időhiány miatt nem került sor. 4. A terepbejárás már akkor történt, amikor a nyomvonalat kijelölték, tehát kissé megváltozott a művelés, a nyomvonal területe parlagon maradt, ahol néhol kissé magasabb volt a növényzet. 4 Al karó EOV koordinátája: 216674.89; 478165.84