Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - KŐSZEGI Ádám - FARKAS Csilla: Előzetes felszíni kutatások (szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés) és a megelőző feltárás eredményeinek összevetése a Vát-Bodon-tábla nevű lelőhely kapcsán
A terepbejárás értékelése Ha csak a terepbejárási adatokat nézzük, kissé torz képet kapunk, hiszen nem történt meg a lelőhely teljes bejárása és a leletgyűjtés minősége sem volt egyforma. A kerámiák nagy része igen apró, vagy kopott volt. Statisztika készült az egyes négyzetekből előkerült kerámiák száma alapján, amelyet összehasonlítottunk a megásott területen előforduló objektumok elhelyezkedésével. A teljes anyagot egy térképre vittük, ahol a leletanyagot szám szerint csoportosítottuk, 3-5-ös elosztásban (5. ábra). 5 Altalánosságban elmondhatjuk, hogy a bejárt nyomvonal csaknem minden négyzetéből került elő kerámia. Az anyag nagy részéről, azonban nem lehet pontosan megállapítani a korát. Három sűrűbb gócot figyelhettünk meg. Az első, a terület dél-délnyugati végében van, sajnos ez a terület kimaradt a megelőző feltárásból, de az itt előkerült anyagot több szempontból is kritikával kell fogadni. Itt kezdődött a terepbejárás, az első néhány 20 x 20 méteres négyzetet járták be a legalaposabban, többször is, míg ez a többi területre nem jellemző. Másodszor közel van a földúthoz, ami mellett egy árok is van, amiből szintén kerülhetett ide anyag. A második sűrűsödés a nyomvonal, illetve a terület nyugati végében, egy magasabb platószerű részen figyelhető meg. Az ásatás során itt igen sok cölöplyukat tártunk fel, ami felszíni építményekre utalhat, sekély gödröket, amiben viszonylag sok volt a leletanyag, és néhány földbe mélyítet házat, egy kutat. A harmadik sűrűsödés a nyomvonal keleti végében a patakhoz közel eső alacsonyabb ártéri szinten („teraszon"), illetve a lejtő aljában figyelhető meg, ahonnan a vaskori házak, gödrök, illetve a középkori gödrök, kút is előkerült. Jól megfigyelhető, hogy a terület északnyugati része felé (lehajtó területe) csökken a leletanyag mennyisége, ami valószínűleg a település(ek) szélét jelzi. A másik ritkásabb rész, a vizsgált tartomány közepén, a lejtős területen található (E3-E5, F2—F7, G3—G6). Itt a humusz vastagsága alig 25 cm, az altalaj igen kavicsos. A feltárás eredményeként is itt csak néhány cölöplyuk, valamint egy üres tér volt megfigyelhető. Ezen kívül még egy ritkásabb terület van a terület keleti, északkeleti részén. Nagyjából itt találhatók az árkok, amiből igen kevés leletanyag került elő, de itt találhatók a vaskori házak, gödrök egy része is, valamint egy öntés jellegű réteg, ami tele volt anyaggal. Feltételezhető, hogy az itt található mélyebb objektumokból kevésbé került felszínre az anyag, nagyobb volt a humusz vastagsága, ami a lejtő megcsúszással, esetleg a patak kotrásakor kiterített iszappal is magyarázható. 5 Több osztályozással ábrázoltuk a leletek eloszlását. Jobban megfigyelherőek voltak az eltérések, különbségek, ha egy kissé elnagyoltabban rajzoltuk meg a számszerű eloszlást. Azokat a négyzeteket, amiben 3 vagy annál kevesebb leletanyag (kerámia) került elő üresen hagytuk.
