Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KELBERT Krisztina: Római tükrök Savariában

NIC 2000: 131, 82. tábla) és 440. (ISTENIC 2000: 137, 87. tábla) sírok. Matrica déli temetőjének 7. sírja azonban /Hadrianus (117-138) éremmel (TOPÁL 1981: 14, 3. tábla)/ lehetőséget ad a datálás II. századi kiterjeszté­sére. Sőt hasonlóképp egy savariai lelet is tágítja a keltezés határait: a Szom­bathely, Rumi út 72—74-ből előkerült — azóta sajnos eltűnt - tükör, melyet szintén Hadrianus (117-138) érem kísért (BuÓCZ 1961: 228, 235). Ez a tükörtípus így Savariában nem csupán az I. században volt használatos, ha­nem a II. században is. A típus párhuzamait Pannoniaszerte ismerjük. Emona északi temetőjének 75. (PLESNICAR-GEC 1972: 167, 18. tábla), 291. (PLESNICAR-GEC 1972: 194, 76. tábla), 713. (PLESNICAR-GEC 1972: 249, 163. tábla) és 963. (PLESNICAR-GEC 1972: 270, 190. tábla) sírjaiból. Emona 16. (PETRU 1972: 24, 12. tábla) és 1135. /a matricáihoz hasonlóan Hadrianus (117-138) éremmel (PETRU 1972: 105, 6. tábla)/ sírjaiból, Aquincum, Bécsi úti VII. számú temető 15-16. sírjából (TOPÁL 1993: 96, 175. tábla). Carnuntum ci­vil város déli temetőjének 53. sírjából (ÉRTÉL et al. 1999: 74, 145, 36. táb­la). A típus savariai példányai közül mindössze egy tárgy (a 40-es számú) ke­rült röntgenfluoreszcensz vizsgálat alá. Eredményei a perforált tükrökéhez hasonlóak: a jelentős óntartalmú bronzötvözetből való öntés, az elő- és a hát­lap homogenitása, s a nyél magasabb ólomtartalma volt megfigyelhető. A harmadik legnépszerűbb tükörtípus Savariában az Istenic speciális cso­portjaként emlegetett „X variáns" volt. Szombathelyen összesen tíz darab képviseli ezt a típust, a „Savaria C csoportot" (a 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50 és 5l-es számúak). Ebbe a halmazba tartoznak azok a vékony (kb. 1 mm vastag), díszítetlen, enyhén konvex, feketés-fényes felületű, ­gyakran szabálytalanul — kerek, nyél nélküli tükrök, melyeknek csupán az előlapja kidolgozott, s a hátoldala polírozatlan. Relatív vastagságuk, hátlap­juk kidolgozatlansága, s hiányzó nyelük azt sugallja, hogy ezek a tárgyak ke­retben állhattak. Istenic a Poetovio nyugati temetőjében előkerült X variá­ciójú (571. (ISTENIC 2000: 184, 122. tábla), 658. (ISTENIC 2000: 223, 151. tábla), 729. (ISTENIC 2000: 238, 163. tábla), 745. (ISTENIC 2000: 241, 166. tábla) és 767. (ISTENIC 2000: 246, 171. tábla) sírokból származó) tükröket egyrészt az I. századból (658, 729, 745), másrészt II. század első feléből (571, 767) említi. Az Emona északi temetőjében (a 342. (PLESNICAR-GEC 1972: 202, 18. tábla), 367. (PLESNICAR-GEC 1972: 205, 96. tábla) és 727. (PLESNICAR-GEC 1972: 251, 167. tábla) sírokból) előkerült azonos típusú tárgyak esetében bővíti a lehetséges időintervallumot, s a claudiusi periódus­ban már ismertnek tartja a típus tükreit. Sőt felveti annak lehetőségét, hogy használatuk már a késő La Tène időszakban elterjedt. Használatát Istenic te­hát a La Tène D időszaktól az i. sz. II. század első feléig határozta meg (IS­TENIC 1999: 64). Hasonló - I. század vége-II. század eleje - datálás állapít­ható meg öt savariai tükör esetében is (42, 43, 45, 46, és 47). A röntgen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom