Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KELBERT Krisztina: Római tükrök Savariában

ábrázolással díszített tükör képviseli. Ábrázolásmódja leginkább a Lloyd­Morgan X csoporttal mutat hasonlóságot; ugyanis a „Corstopitum típus" szintén sűrűn vonalkázott geometrikus mintákat és pont-kör díszítést visel magán (LLOYD-MORGAN 1974: 44-45, 1981a: 95-103). A különbség csu­pán az, hogy a szóban forgó savariai tükör nem hátsó hurokfogantyús, mint az X típus, legalábbis ilyen nyélnyomok nem azonosíthatók hátoldalán. Tö­kéletes analógiáját nem ismerem. Olyan párhuzamai azonban vannak, me­lyeken például a külső sávban a savariaihoz hasonlóan ismétlődő sűrűn vo­nalkázott levél- és pont-kör-motívumok váltakoznak. Ennek az emonai tükörnek azonban a középmezője üres (PETRU 1972: 75, 62. tábla). Szin­tén üres középütt az a - Domitianus éremmel datált — matricái darab, me­lyen a szélső sávban sűrűn vonalkázott geometrikus díszítés és fenyőgally­ra hasonlító növényi ornamentika került ábrázolásra (TOPÁL 1981: 21, 11. tábla). Hasonlóképp sűrűn vonaldíszes mintázatú egy carnuntumi tü­kör hátlapja (ÉRTÉL etal. 1999: 74, 136, 24. tábla). A savariai darab mo­tívumkincse mindeddig azonban egyedinek tűnik. Pedig ha a középütt el­helyezkedő pálma értelmezésébe bocsátkozunk, tükrön való elhelyezése már nem is olyan meglepő. A pálma ugyanis egyrészt a születés, másrészt az újjászületés szimbólu­ma (JANKÓVICS 1998: 55-57). Amennyiben az első lehetőséget vetjük lat­ba, a tárgy használata akképp rekonstruálható, amint tulajdonosa nap mint nap szépítkezett a termékenység szimbólumának ábrázolásával amulett­szerűvé váló tükör előtt, s hitt annak jótékony hatásában. Ha az újjászüle­tés jelképeként interpretáljuk, akkor a temetkezési szokásokban betöltött szerepe kerülhet előtérbe, mely hasonló a Kerényi Károly által megfogal­mazott nézethez, mely szerint a holt lélek a tükörbepillantással megszűnik megsemmisülni (KERÉNYI 1995: 108-110). Lévén a tükör egy urnából, a hamvak közül, állított helyzetben került elő, ez utóbbi hipotézis is elkép­zelhető, azaz, hogy a tükröt a pálma által szimbolizált újjászületés reményé­ben helyezték a sírba. Sajnos a tárgy röntgenfluoreszcensz vizsgálata hiá­nyosan készült el, így csupán előlapjáról vannak adataink, azok azonban unikálisak, hiszen a lehető legmagasabb óntartalmat ezen a felületen mér­ték: 60,9%-ot. Tükröző felülete így minden bizonnyal nem csupán magas óntartalmú, de ónozott is, s ebből fakadólag a tárgy rendkívül jó tükröző képességgel rendelkezhetett. Visszatérve a B csoportra, ezen tükrök Lloyd-Morgan szerint az I. szá­zad második felében voltak népszerűek, sokuk flaviusi kontextusban (LLOYD-MORGAN 1981a: 37). Riha is ekképp keltezi a típust (RIHA 1986: 13). Továbbá Istenic is az I. századra helyezi őket. Szerinte ezen típusú tük­rök azokból a poetovioi sírokból kerültek elő, melyek mindegyike az I. szá­zadi datálást erősíti meg: 105. (ISTENIG 2000: 45, 22. tábla) és 443. (ISTE­NIC 2000: 138, 88. tábla) sírok; vagy biztosan nem tagadja azt: 408. (ISTE-

Next

/
Oldalképek
Tartalom