Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KELBERT Krisztina: Római tükrök Savariában

lójára keltezi. 64 A 13-as számú tárgyat a sírleletek alapján az ásatok az I—II. századra helyezték. 65 A sírból származó 13-as és 14-es számú tükröket a publikáló hasonlóképp az I. század végére—II. század elejére datálja (BÍRÓ 2006: 59). Míg a 28-as és 29-es számú lelet szintén I—II. századi rétegből származik. 66 A perforált tükrök tehát az I—II. században birodalom szerte a legnépsze­rűbb, legkedveltebb típust alkották, ahogy ezt a szombathelyi példák is iga­zolják. Savariában különösen a kisméretű lyukasztott szélű tükröket kedvel­ték. Legalábbis a 27 elemezhető tárgy ezt a következtetést engedte levonni (a 29 perforált lelet két darabja, a 16-os és a 28-as számú olyan kis töredék, hogy körülbelüli átmérője sem adható meg; a vizsgálat egyébként a tíz becsült át­mérőjű tükörtöredéket, a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 17, 23 és 29-es számúakat is tar­talmazza). A tükrök átmérője 7,2 és 14,5 cm között mozgott. A három cso­portot ezen intervallumon belül az alábbi méretkategóriák szerint választot­tam szét. A nagy méretű perforált tükrök halmazát all cm feletti tárgyak al­kották; ebbe nyolc tükör tartozott (2, 3, 4, 5, 20, 23, 25 és 29-es számúak). A közepes csoportba a 8,5-11 cm közötti leleteket soroltam, összesen nyolcat (7, 8, 11, 13, 17, 18, 24 és 26-os számúakat). Végül a kisméretű tükrök cso­portját a 8,4 cm alatti átmérőjű tárgyak tették ki, mégpedig tizenegy darab (1, 6, 9, 10, 12, 14, 15, 19, 21, 22 és 27-es számúak). Mindebből látszik, hogy a perforált tükrök méretintervalluma meglehetősen széles, használatban vol­tak a nagy és közepes méretű tükrök is jelentős számban, de a kisméretűek fordultak elő leggyakrabban. Elképzelhető, hogy mérsékeltebb népszerűségnek örvendtek (legalábbis a perforált tükrökhöz viszonyított kisebb számuk erre enged következtetni) Sa­variában a szimpla peremű, díszítetlen vagy domborkörrel ékített bronz tük­rök (Lloyd-Morgan G típus = Riha C variáns = Istenic II. = Roth-Rubi III. csoport), melyek 11 + 1 példánnyal képviseltetik magukat a városból és terri­tóriumáról (30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40 és 4l-es számúak). A „Savaria B csoport" tagjai egy egyszerű körlemezből és egy külön odaerősített nyélből állnak. A tükröző oldaluk kidolgozott, enyhén konvex, díszítetlen, vagy a perem mentén gyakran esztergált barázdával, helyenként koncentrikus körökkel díszített; a hátlap szintén polírozott és a koncentrikus körök már a középmezőben is szerepelnek. A „Savaria Bl csoport" mindössze annyiban tér el az előbbi típustól, hogy hátoldala nem csupán koncentrikus körökkel, hanem azon túl sűrűn vonalkázott, változatos ábrázolásokkal is díszített. Savariából ezt az altípust a 4l-es számú, hátlapján pálmafával, sűrűn vonalkázott levelekkel és pont-kör 64 Buócz Terézia szíves szóbeli közlése. 65 SM RA 70. számú régészeti leltárkönyv. 66 Sosztarits Ottó és Tárczy Tamás szíves szóbeli közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom