Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30 (2006) a főmezőben a világos alapon fekete rozetta fekete peltával tölti be a centrumot (DoNDERER 1986: 48. Taf. 16.). A koncentrikus háromszög-sorokból álló motívum, mint egyes önálló motívum a quadrat mezőben a Kr. u. I. századtól volt használatban és M. Donderer szerint Eszak-Itáliában keletkezett és onnan terjedt el. Ez a mustra legkorábban egy kora augustusi mozaikon Cividaleban tűnik fel (DONDERER 1986: 120. Nr.l. Taf. 4L). Éppen itt egy másik mozaikon már ez a minta a Kr. u. II. század második felére keltezett, Ostiában ez a motívum a Domus di Apuleio-ban II. századi, míg egy másik házban már a III. század közepén fordult elő (BECATTI 1961: 223. Nr. 423. Taf. 70.). Reimsben az I. századtól a II. századig lép fel (STERN 1967: 32. Nr. 34. Taf. 10.). Le Chatelard mozaikja már a III. század első negyedére keltezett. Igaz, hogy ebben az esetben ennek a mintának a centrumában egy polychrom rozetta áll (GONZEBACH 1961: 89. Taf. 4L). A zsennyei mozaik bordűrje megfelel az altinoi padozat bordűrjének (DONDERER 1986: 2. Altino 3. Taf. L). Hasonló bordűrrel rendelkeznek Aquileia (1. Aquileia 26. Taf. 10., 31. Taf. 11; 39. Taf. 13; 76. Taf. 17; 95. Taf. 20; 113. Taf. 23; 137. Taf. 27; 2. Aquileia 91. 92. 94. 113. Taf. 23.; 3. Aquileia 98. Taf. 21; 4. Aquileia 32. Taf. 10; 36. Taf. 11; 5. Aquileia 34. Taf. 10.), Barcola (Barcola 29. Taf. 37.), Cividale (3. Cividale 13. Taf. 42. 21. Taf. 43. 2.) (DONDERER 1986), Thacherting (PARLESCA 1959: Taf. 14.B.2.) mozaikjai. Koruk többnyire az I. század vége és a II. század kezdete. Az egyik hasonló bordűrös cividalei mozaik kora a II. század első fele, míg egy hasonló aquileiai Hadrianus korából származik (DONDERER 1986: 2. Aquileia 91.). A Iulius-Claudius-i korszak lineáris mintája visszatér a hadrianusi korban. A két stílus azonban határozottan szétválasztható. Az augustusi kor estei mozaikján az indamotívum a bepödrött volutával a fehér alapon sematikusabb és merevebb, a fő mezeje azonban sötét alapon elszórt apró virágokkal rendelkezik. Szinte azt mondhatjuk, hogy vérszegény (DONDERER 1986: 137; Este 3. Taf. 47.). Ostiában a villa Hadriana mozaikján a konfrontált dupla voluta súlyosabb és játékosabb, mint a korábbi korszaké (BECATTI 1961: 132. Taf. 1. XVIII.) Időpontja II. század. Az előzőekben ecsetelt megállapításokat összevetve megállapíthatjuk, hogy a zsenynyei mozaikot itáliai mesterember készítette, mégpedig észak-itáliai mintakönyv alapján. A legtöbb analógiát hozzá éppen Aquileiában találjuk meg. A stíluskritika alapján korát a II. század közepe körülire helyezhetjük. Az ásatás során éremlelet nem került elő. Nem sok segítséget nyújtanak a villa kísérő leletei sem a mozaik kormeghatározásához. A villa terrazzo padozata alatt talált kerámiatöredékek, úgymint az oldalukon seprűs díszítéssel ellátott, kékesszürke, keményre égetett agyagurna-töredékek, a kátrányos festésű, mély barázdákkal tagolt urnaperemek, a szürke, kvarcos agyagpohár-töredékek, a behúzott peremű tálak, belsején vörös és narancssárga festéssel, a rózsaszín és nyers színű agyagkorsók oldal- és talptöredékei, bemélyedő körgyűrűkkel, a gömbszelet alakú tálak töredékei és egy fibula mindössze az I. és II. századra határozhatók meg. A rombusz alakú téglapadozat alatt lelt II. század első felére, közepére tehető Mercurius byst alapján keltezhetjük mozaikunkat a II. század második felére. 87