Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 30. (2006) (Szombathely, 2007)

Régészet - Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén

Buocz Terézia: Római kori villa Zsennyén A villaépület maga valószínűleg hosszú ideig funkcionált. Erre utalnak a sárgászöld mázzal készült dörzstálak és mázas edénytöredékek. Továbbá, hogy a villától nem messze húzódó temetőben ókeresztény jellegű sírt is találtunk. Arra jellemző kerámiatállal, fenekébe égetés előtt bekarcolt keresztekkel és a hozzá tartozó zöldesfehér színű, kúpos pohárral. Mindezek a IV. századra utalnak. A későbbi időkben az épületet elbontották, illetve a kőanyagát kibányászták. Az alapokhoz történt leásások betöltésében mindenütt a szürke besimított kerámia töredékeit találtuk. A felszínre került mozaikot nem lehetett a helyszínen bemutatni. Szakonyi Judit, a Savaria Múzeum restaurátora, Szalay Zoltán vezetésével, hét részre osztotta a mozaik felületét, és az egyes mozaikrészeket enyves vászonra tekerték fel. Ezután a mozaik tizenkét évig aludta „Csipkerózsika"-álmát. Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy az elkészült szombathelyi gyalogos-aluljáróban (Thököly u.) egy körülbelül 50 m

2 üvegekkel határolt területen bemutatásra kerülhessen. A vitrinben elhelyezett mozaikot cáki kövekből épített falakkal határoltuk és bemutattuk a mellette elhelyezkedő téglapados és terrazzo padozatú helyiségeket is (37. ábra). A helyszínen elhelyezett tárgyakkal egy római villa belső helyiségének hangulatát keltettük életre. A tanácsadó Hajnóczy Gyula volt. A mozaik restaurálását Hesztera Aladár és Kiss Ernő Csaba végezte a Belsőtér GMK keretében. A kiállítás a privatizáció áldozatául esett, és kávézót nyitottak a helyén. A mozaik több elemre szedve a múzeum raktárába került. 2002 ősze és 2006 tavasza között - Ilon Gábor ötletének köszönhetően - a szombathelyi Praktiker Áruház kertészeti részlegén láthatták az érdeklődők. A mozaik ma ismét múzeumi raktárban van. Vas megyében, illetve Szombathelyen a mozaikok halálra vannak ítélve. Másutt a bemutatásuk is gyönyörű, nem csak maguk a mozaikok (lásd az aquincumi mozaikokat pl. a Meggyfa utcait, a Veszprém melletti balácai villa mozaikjait vagy a parndorfi villa és Deutschkreutz mozaikját, Ausztriában). Nálunk még nem lobbiznak egy műtárgy megmentéséért.

3 IRODALOM AURENHAMMER, M. (1983): Römische Porträts aus Ephesos. - Jähreshefte des Österreichischen Archäologischen Instituts in Wien, 54: 105—149. BARKÓCZI, L. (1987): Pannonische Glasfunde in Ungarn. - Studio. Archaeologica, 9: 223 pp. BECATTI, G. (1961): Scavi di Ostia IV Mosaici e pavimenti marmorei. Rom, 418. BLAKE, M. E. (1930): The Pavements of the Roman Buildings of the Republic and Early Empire. Die kaiserzeitliche Keramik von Pannonién I. - Memoirs of the American Academy in Rome, 8. 3 Az utolsó bekezdés az előadáson nem hangzott el, ez a szerző utólagos megjegyzése.