Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Fekete Mária: Néhány gondolat a neolitikus, ún. steatopyg idolok ürügyén

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) Kiűzetés a Paradicsomból A jégkor szorításától megszabadult emberek megjavult körülményeik között a korábbi évezredekben folytatott életmódjukkal - kevés energiaráfordítással - már bőségesen meg tudtak élni. A népesség tehát folyamatosan és jelentősen növekedett. A mitikus aranykor — a paradicsomi állapotok — ideje a mezolitikum lehetett. A megélhetést biztosító napi 2-5, heti átlagban mindössze 19-20 órás munkavégzés helyett állandóan növekvő munkamennyiség és egyre bővülő tudás- és termeléskövetelmény kényszere lett. Ezt az életmódváltást észérvekkel nehéz lenne megmagyarázni. A mozgatórugója egészen biztosan a szellemi szférában, az ember állandó és nyughatatlan tudásvágyában keresendő. Az aranykor kényelme nem felelt meg a magára talált, öntudatra ébredt, új ideákat, új kihívásokat kereső embernek. A Természet, a Földanya, a Világügyelő, az Isten, a Felsőbb Lények szerepkörére vágytak. Alkotni, teremteni akartak. Ettek a „rossz és a jó tudás fájáról".

1 Elkövették az eredeti bűnt. Megszerezték az isteni tudást. Megváltoztatták a teremtett világot. Átalakították a környezetüket: erdőt irtottak, földeket tisztítottak meg, folyamatosan bővülő ismereteikkel növényeket szelektáltak, vetettek, földjeiket őrizték, betakarítottak, raktároztak és feldolgozták terményeiket. Űj, igényeiket szolgáló, megváltoztatott génállományú, termesztett növényeket, háziállatokat „teremtettek". (Szelídítettek és tenyésztettek.) Megsokasodott javaikhoz állandóan lakott falvak, jobb házak, tűzhelyek, kemencék épültek. A megszülető mesterségekhez szaktudás és kereskedelem kellett. Rengeteg munka, fáradozás, feszült figyelem, közös elhatározás, közös akarat. A kedvező időjárási viszonyok és a kitartó munka gazdag termést eredményezett. Ez szinte megállás nélküli, folyamatos tevékenységet, követelt. „Fáradsággal szerzed meg rajta [ti. a földön] táplálékodat életed minden napján. "

2 „Arcod verejtékével" szerezd meg ennivalódat, mondta az Ür, amikor kiűzte Ádámot a Paradicsomból... Nehéz, folyamatos munkával új világot teremtett az ember. A sikerek további fejlesztést, szüntelen újítást indukáltak. Beléptünk a mókuskerékbe. Műhelyek, szakmák alakultak, virágoztak, elbuktak, majd átalakulva újra kezdték. Sikeres emberek tudásukkal, vagy csellel gazdagodtak, a rátermettek fizikai erejükkel tűntek ki. Vezetői lettek az embereknek. Mások az istenekkel tartották a kapcsolatot. Számolni kellett a napokat, évszakokat, azok változásait figyelni. A civilizációs vívmányok viszont az első baj ok okozói is lettek. A mértéktelenül legelő kecskéből bűnbak (pharmakos) lett. A kivágott erdők, lelegeltetett mezők humuszrétege elpusztult, ez is elősegítette és felerősítette a természetes sivatagosodási folyamatokat. A megismert tudás folyamatos biztosítása - a „teremtés" újbóli megismétlése - a mi 1. Gen. 2,17. 2. Gen. 3,17. 97