Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Mikroszkópos anyagvizsgálatok jelentősége egy késő római tűkarc-díszes pohár esetében

Siklósi Gyula: A körmendi Bástya utca-Bem József utca-Kölcsey Ferenc utca közötti terület beépítésének története okán nevezték Mozi utcának, 1698-as adatok szerint viszont Torony utca illetve Kapitány, később Kapitányné volt az utca titulusa. Hogy valószínűsíthetően a környéken állhatott a patrociniuma alapján korai alapítású Szent Márton-templom (DÉNES 1994: 37), arra a Mártonné utcája (1603, 1614), valamint a Szent Márton utca elnevezések különféle változatai (1698, 1757, 1857, 1867, 1900, 1907, 1930) utalnak. A terület funkcióváltására hívja fel figyelmünket 1857-ben a Kastély utca, majd az 1846-ban használatos О Kastély utca elnevezése. Új építmény megjelenésére figyelmeztet az utca Serház (1867) illetve Sörház (1900) neve. Vajon miről árulkodnak imént felvetett kérdéseinkről nemrég összegyűjtött történelmi térképeink? Az 1667-ben készült, Karlsruhe-ban őrzött városalaprajz a város árkát s ezen belül a város északnyugati sarkán álló óolasz bástyát ábrázolja e helyen. Alaprajzi formáját tekintve a bástya a XVI-XVII. században épülhetett. Belsejében téglalap alaprajzú építmény tűnik föl, melyben több kutató tudományos leírásában tornyot vélt felfedezni (IvÁNYi 1943: 67-68; KOPPÁNY 1986: 28; PINTÉR 2002: 15; TÓTH 1979: 650-651). A XVI. század első felében Vidóczi Goricza László körmendi részbirtokosnak lakótornya (35/1/4/6/12.) volt a város Eny-i sarkán, mely téglából (azaz az akkori szóhasználat szerint kőből) épült (IVÁNYI 1942: 23, 65; SZENTMIHÁLYI 1980: 24, 29). Tarnóczy András, a naszádosok főkapitánya és felesége Kerhen Borbála 1550-ben vásárolta meg a lakótornyot Goricza Lászlótól (IVÁNYI 1942: 23). Az 1605-ös urbárium szerint a Vár mellett volt egy Toronyrét, a toronyhoz tartozó birtok (IVÁNYI 1942: 66). 1609-ben „Tharnóczy András ház az torony" a neve (TÓTH 1979: 650). Az utca, ahol egykor állt, 1614-ben Tarnóczy András rangja után a Kapitány ucza, 1698-ig a Kapitány utzája, halálát követően a Kapitánné utcája, majd a Torony utca (elképzelhető az is, hogy az 1667-ben a mai Bem József u.- Dienes Lajos u. sarkán álló Vörös torony után) nevet viselte. 1633-ban már „curia déserta vulgo Tarnochy udvarháza nuncupata" a neve, ám tudomásunk van arról, hogy ugyanekkor még, Tabba János bíró idejében, a toronyhoz 5 hold föld tartozott (IVÁNYI 1942: 146; TÓTH 1979: 650). Ekkor került Batthyány Ádám birtokába, aki összeíratta tartozékait, a szántókat, réteket. Majd 1639-ben a tornyot, „mely a Szent Márton utcában áll", a hozzá tartotó 65 hold földdel és minden tartozékával Hidassy András vicekapitánynak, feleségének, Kovacsóczy Zsuzsannának, gyermekeiknek és utódaiknak adományozta, illetve eladta (IVÁNYI 1942: 66). 1643ban a toronyhoz még mindig 5 hold föld tartozott (IVÁNYI 1942: 146). Az 1649-es ingatlan összeírás szerint „Tarnocz András helyén csak egy pince és egy bolthajtás van." Ugyanebben az évben újra említik a Toronyrétet (IVÁNYI 1942: 66-67; SZENTMIHÁLYI 1980: 95). 1658-ban a torony Hidassy Istváné volt, 8 hold földdel (IVÁNYI 1942: 66). Az 1667-hen készült, Karlsruheban őrzött városalaprajzon először ábrázolták a torony alaprajzát, méghozzá piros színnel, mint a templomot, a várat és a városházát. 1674ben Mikulicz Balázs és felesége a torony 4 hold földjét zálogba adta (IVÁNYI 1942: 67). A Tarnóczy torony 1716-ban már Szeremlei György tulajdonát képezte, aki az erre vezető utcának új nyomvonalat készíttetett, majd három év múlva „a néhai Hidassy András curiájához, avagy tornyához" tartozó, a külső városban levő Pajta helyt Mátyás 270