Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)
Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Mikroszkópos anyagvizsgálatok jelentősége egy késő római tűkarc-díszes pohár esetében
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) takácstól visszaváltotta (IVÁNYI 1942: 67-68). Még ugyanebben az évben újra a „Hidasi tornyához való földek"-et említik forrásaink (IVÁNYI 1942: 67). Az 1724-es térképen ismét megjelenik a torony a templommal azonos, piros színű alaprajza. 1784-ben készítették az első katonai felmérés Körmendet is ábrázoló szelvényét, melyen ugyancsak megtalálható a torony térképes ábrázolása. 1799-ben pedig Győry József városalaprajzán a „Castellum" (Szeremlei-, Tarnóczy torony) látható. 1724-re eltűnik az olaszbástya, ám a külváros háztömbjei mentén futó mai Bástya és Bem József utcák belső oldalán, a ma itt álló páratlan számozású házak helyén folyt még a meglévő vizesárokban a víz. A városfal melletti földfeltöltés és árok részletét a Bástya utca 5-7. szám alatt lerombolt Blickle-ház elbontásakor, 1984-ben végzett leletmentésekor mérette fel Hajmási Erika (HAJMÁSI 1994: 182). A város árkán belül, a torony körül nagy méretű udvart fog közre egy kerítés. Kívül, az árok sarkánál négyzetes építmény látható, mely az 1846-os városalaprajz-részlet tanúsága szerint kút volt. Hatvan évvel később, az első katonai felmérés erősen felnagyított idevágó részletét nem kezelhetjük hitelesnek. Egy azonban bizonyos: a város árkait feltöltötték, de nem a sánc anyagából, hiszen azok még léteztek az 1784-es térképen. Elképzelhető az is, hogy állt már néhány ház a mai Bástya utca déli oldalán, talán a Bem József utca 3. és a Bástya utca 17. is a későbbi házak helyén. Az mindenesetre bizonyos, hogy 1846-ban, Harangozó János már ábrázolja a két házat, ám korántsem mai alaprajzi elrendezésükben. Ezen a térképen „Ó Kastély jelen serház fundus" felirattal megjelenik annak a kastélynak, sörfőzdének, melléképületeiknek és az itt kialakított kertnek az alaprajza, melyek felsejlettek az 1784-es térképen is. Harangozó felmérte a még itt álló városfal melletti földfeltöltés vonalát, az árok betemetése után kialakított csatornát, valamint „ Ag János háza"-t, mely a mai Kölcsey utca 14. helyén állt. A mai általános iskola telkén a XVIII. században épült fel a Szeremley-kastély, mely az 1817-es nagy körmendi tűzvész áldozatává vált. Valószínűleg ez tette lehetővé 1826-27-ben (PINTÉR 2002: 16) az udvar déli részén a sörfőzde felépítését. Némileg ellentmond Pintér Pál adatának az, hogy a Sörházat már egy 1807-ben íródott kimutatás és egy 1817-ben kelt forrás is említi, - ezen a ponton válik érthetővé a Kölcsey utca 1846-ban leírt Ó Kastély utca - melyet 1857-ben és 1867-ben is megneveznek források, illetve az 1840-ben, 1846-ban, 1856-ban, 1857-ben és 1867-ben említett Serház utca elnevezése. A Sörház téglából épített alapfalait 1986-ban tárta fel Hajmási Erika, aki itt egy XVII. századi gazdasági épületet is azonosított (HAJMÁSI 1994: 185). A kastély, a Sörház és a kert a két 1857-es, továbbá az 1866-os, 1867-es, 1879-es térképeken változatlan formában áll. Ez utóbbi három azonban csak a kert helyét jelenítette meg. Az udvaron két kutat jeleznek 1840-ben és 1846-ban született források. Fontos középkori adatokat olvashatunk le az 1857-es, az 1866-os és az 1867-es városalaprajzok az eddigieknél pontosabban felvett telekhatáraiból: az északnyugati olaszbástya alaprajzát. A telekhatárok tanúsága szerint a bástya csúcsa elszedett volt, keleti nyaka pedig a mai Bástya utca 17. keleti telekhatárán csatlakozott vissza a város erődítésvonalához. Szimmetrikusságát bizonyítja, hogy Hajmási Erika 1986-ban húzott 8. számú árkában a mai támfalon belül találta meg az egykori vizesárok helyét az iskola 271
