Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei

Ilon G.-Juhász I.-Sümegi P.-Jakab G.-Szegvári G.-Sümeginé T. T.: Mezőlak-Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei Lehetnek: - magvak, termések, szaporítóképletek - mohák - rizóma-epidermisz (pl.: Carexfajok) - levél-epidermisz - egyéb szövetek és szervek (szőrök, tracheidák stb.) A fúrás rétegsora Az Orosz-fúrás feküjét 378-400 cm között kifejlődött, szürkésfehér színű homokos kavicsos (Troels-Smith szimbólum: Ga4) üledék alkotja, majd erre a szintre egy világos kékesszürke színű kőzetlisztes homok, homokos kőzetliszt réteg települt. Az üledék enyhén laminált rétegekből áll. Az üledéket alkotó ásványok közül a kvarc, kvarcit dominál, de jelentős arányban került elő muszkovit, biotit ásványi töredékek és meszes kavicsok is. Az egyértelműen folyóvízi genetikájú feküképződményre zöldesszürke színű durvakőzetlisztes finomkőzetliszt réteg települt 378-370 cm között. Ez az üledékréteg a pleisztocén glaciálisokra jellemző minerorganikus tavi képződmény, amelynek legfiatalabb kifejlődéseit a késő-glaciális korban - 11-13 ezer év között - többfelé is ismerjük a Kárpát-medencében (SÜMEGI 1996, 1998, 1999; SÜMEGI et al. 1999, 2002, WILLIS et al. 1995). Képződése (OLDFIELD 1978) munkája alapján úgy képzelhető el, hogy a tiszta és hideg vizű, pleisztocén tavakban jelentős mennyiségű eolikus por akkumulálódott és ennek a pornak (kőzetliszt frakció) a felhalmozódása jelentette a tavi feltöltődésben szerepet játszó legfontosabb üledékkomponenst. Ez az oligotróf tavi üledék jól párhuzamosítható az eolikus löszök rétegeivel, a löszképződés lezárulásával (SÜMEGI et al. 1999). A minerorganikus rétegtől folyamatos átmenettel (368-305 cm között) alakult ki a fúrás legjelentősebb vastagságban kifejlődött rétege, a tőzegréteg. Az átmeneti rétegeket barnásszürke színű agyagos kőzetliszt horizont alkotta, növekvő szervesanyag-tartalommal. Az agyagos kőzetliszt-mátrix homogén kifejlődésű üledéket alkotott és a mátrixban diffúz módon, homogén oszlásban jelentkezett a szerves anyag (368-360 cm). Erre a szintre települt 360 és 305 cm között egy agyagban és szerves anyagban gazdag, sötétbarna színű detritusz réteg. A kifejlődése annyira hasonló keleméri Kis-Mohos-lápon a végén feltárt szerves anyagban gazdag tavi (gyttja) képződményhez, hogy mind időben, mind genetikailag ezzel a szinttel párhuzamosítottuk ezt a réteget. 305 cm és 60 cm között egy feketésbarna, barnásvörös színű, helyenként enyhén rétegzett, szórványosan agyagos, kőzetlisztes sávokat tartalmazó tőzegréteg fejlődött ki. A homogén, jelentős mennyiségű makrofita maradványokat, magvakat, növényi szárakat és elsősorban sások (Cyperaceae) növényi részeit tartalmazó tőzegréteg sávokat valószínűleg talajbemosódásból származó agyagosabb és kőzetlisztben gazdagabb sávok választották el egymástól. A talajbemosódások hatására kialakult tőzegszint156