Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)

Régészet - Ilon Gábor–Juhász Imola–Sümegi Pál–Jakab Gusztáv–Szegvári Gabriella–Sümeginé Törőcsik Tünde: A Marcal-völgy története az őskortól a középkorig egy környezet – régészeti vizsgálat tükrében – Mezőlak–Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 29 (2005) változások 210 centimétertől váltak intenzívebbé és valószínűleg összefüggésbe hozhatók a területen megtelepedett emberi közösségek tevékenységével is. 60 cm-től a felszínig talajosodott tőzeg, síkláp talaj húzódott. Mélység (cm) Troels-Smith rendszer 0 - 20 cm Talaj ( Dsodott tőzeg (Sh4) 20 - 60 cm Sh4 60 - 305 cm Th4 305 - 360 cm Ld 3 Shl 360 - 370 cm ShlAs2Agl 370 - 378 cm Ag 1 As 3 378 - 387 cm Ga 2 Ag 2 387 - 400 cm Ga4 1. táblázat. A fúrással feltárt üledék kifejlődése a mélység függvényében Troels-Smith kategóriák alapján Mezőlak-Szélmező esetében Table 1. Development of the sedimentation recovered via drilling in correlation of the depth based on TroelsSmith categories in respect to Mezőlak—Szélmező hi üledékföldtani adatok és párhuzamok azt bizonyították, hogy a késő glaciálistól kezdődően teljes holocén átívelő rétegsort sikerült feltárnunk a vizsgált területen, így az epipaleolitikumtól, mezolitikumtól kezdődően a különböző termelőgazdálkodást folytató magaskultúrákig sikerült feltárnunk az őskörnyezeti hátteret és megrajzolnunk a Dunántúl északnyugati részének vegetációfejlődését és az ember hatását az egykori vegetációra. Radiokarbon vizsgálat eredményei A radiokarbon vizsgálatokat a debreceni ATOMKI Könnyűizotóp Laboratóriumában (tömeges minták) és a poznani AMS laboratóriumban (kis mennyiségű minták) mérettük meg. A tömeges minták feltárása a Hertelendi-féle leírásokat követte (HERTELENDI 1991; HERTELENDI et al 1989, 1996). Ez utóbbi laboratórium bekapcsolására azért volt szükség, mert a leadott és kifizetett minták elemzésére majd 2 évet vártunk, illetve több minta esetén a debreceni laboratóriumban nem képződött megfelelő mennyiségű gáz, így azokat nem tudták megelemezni, korra megvizsgálni. A Mezőlak I. fúrásból ez ideig 10 mintán végeztettünk (2. táblázat) méréseket és a poznani laboratóriumban még további néhány minta vár elemzésre. A nyers BP adatokat STUVIER et al (1998) nyomán számítottuk át a régészetben használatos Krisztus előtti kalibrált (cal ВС) adatokká (2. táblázat). A radiokarbon eredmények alapján a szelvényünk bemutatott és 157