Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Riha Katalin: A bronzkori fazekas munkájáról

SAVARIA Л VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 28 SZOMBATHELY, 2004 pp. 309-316 A BRONZKORI FAZEKAS MUNKÁJÁRÓL MEGFIGYELÉSEK A GÁTA-WIESELBURGI ÉS A HALOMSÍROS KULTÚRA ZSENNYEI LELŐHELYÉN FELTÁRT KERÁMIÁKON RIHA KATALIN S avaria Múzeum, H—9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9., Hungary E-mail: savmuz@axelero.hu POTTERY WARE FROM THE BRONZE AGE OBSERVATIONS ON CERAMICS OF THE GÁTA-WIESELBURG AND MOUND-GRAVE CULTURES, DISCOVERED AT ZSENNYE, HUNGARY All 21 vessels found at the site were made by the technique of patting the clay into shape. Handles were attached by three main methods: 1. slotting (Figure 1), 2. plugging (Figure 2), and 3. gluing (Figures 3 and 4). Turning to decoration, the relief techniques occurring in the finds are sprigging (Figures 5 and 6), strip or band decoration (Figure 7) and spattering or pitting (Figure 10). Of the impressed techniques, examples of incised (Figure 8) and brushed (Figure 9) decoration appear. Fragments of three vessels of the Mound-Grave culture were raised in situ from Object 25 (Figure 12), mainly using Plextol lint. The lower wall of the large storage vessel (Figure 11) is 0.5 cm thick and more gravelly than the upper part, where traces of burnishing can be seen. The lower part was certainly formed in a pit, which accounts for the more gravelly consistency. 'The upper part was then built onto it and burnished. Fven as a storage vessel, it would only have been used sunk into the ground, or it would have collapsed. 'The grave ceramics belong to the Gâta Culture and the material from Object 25 to the Mound-Grave Culture. BEVEZETÉS A zsennyei kavicsbánya leletmentő ásatásán — ez Ilon Gábor régész vezetésével történt — a gáta-wieselburgi kultúra temetőjének sírjai és a halomsíros kultúra településjelensége (gödör) került feltárásra. A bronzkori sírokból 21 edény származik. Ezen írásomban szeretném bemutatni az edényeket, készítésük technikájukat és a restaurálást. Bővebben az alapanyagról írnék, mert az alapvetően befolyásolta a hajdani felhasználót. Az őskori edényeknél felhasznált agyag minősége, tisztítása, előkészítése ugyanis nagyon fontos. Például a sovány agyagból, amelyben eredendően, vagy mesterségesen hozzákevert soványító anyag van (pl. kvarchomok, apró kavics) nehezebb edényt készíteni, mivel repedezik. Száradáskor viszont kisebb a zsugorodása és tűzállóbb. A zsíros agyagban eredendően kevés a fémoxid-szennyeződés. Szái-adáskor aránylag nagy a térfogatvesztesége, ezért könnyebben reped. AZ ALAPANYAG Agyag: a felhasznált agyag csillámot, kvarcot, vasat és más szennyeződéseket is tartalmaz. Ezt másodlagos agyagnak nevezzük, ugyanis úgy jött létre, hogy a magasabban fekvő pontokról a víz lehordta ezeket a mállási termékeket a laposabb, mélyebben fekvő területekre, közben azonban magával sodort egyéb hulladékokat (csigák, kagylók héja, növényi részek stb.) is. Gyakran éppen az abba bekerülő szerves eredetű anyagok adják az agyag szürke, fekete vagy barna színét. Az agyag plasztikusságát, képlékenységét a földben lebomló különböző szerves anyagok okozzák. 309