Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Gramineae (fűfélék) 12 Compositae (fészkesvirágzatúak) 8 Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 4 Plantago media (réti útifű) 1 Chenopodiaceae (libatopfélék) 11 Ericaceae (hangafélék) 1 Artemisia sp. (üröm) 1 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 1 Potentilla sp. (pimpó) 1 A mintát a gyenge pollenmegtartás jellemezte, de a virágporszemcsék még határozhatók voltak. A fák aránya alapján a mintavételhez közelebb helyezkedtek el fák, bár a mintavételi helyet, hasonlóan a 50-51. jelzésű objektumhoz, egy nedvesebb, erősen bolygatott nyílt, legeltetett és taposott, ruderális környezet vette körül. A pollenkép viszonylag gazdag, a taxonszám viszonylag jelentős, de ez elsősorban a természetes környezetben élő növényeknek köszönhető, a fászárú növények pollenjein kívül szinte csak gyomvegetációra jellemző fajok kerültek elő. A többi minta pollenképével összehasonlítva ezen az anyagon jól látható, hogy még a bükk pollen is megjelenik és afapollenek aránya igen jelentős. A bükk pollen megjelenése és a bükk terjedése már Krisztus előtti 7500—8000 éve elkezdődött a Dunántúl déli—délnyugati részén, az eddigi pollenanalitikai adatok alapján (Ju/IÁSZ 2002). Tehát a bükk megjelenése a rézkorban nem váratlan. Ugyanakkor fontos adat, hogy a bükkfának nehéz a pollenje, viszonylag nehezen terjed, így megjelenése a mintában azt jelezheti, hogy a gödör a bükkfához viszonylag közel helyezkedhetett el. Afapollenek arányának növekedése az objektumban megerősíti, hogy északkeleti irányban a házaktól távolabb, foltszerűen, bolygatott ligeterdő helyezkedhetett el. Az erdő mellett nedves talajú és bolygatott mocsárrét, rét, kaszáló és legelő helyezkedhetett el a pollen összetétel alapján. 67. objektum (1. háztól K-re, kb. 80 méterre): Növény % Alnus glutinosa (enyves éger) 3 Salix sp. (fűz) 2 Sambucus sp. (bodza) 2 Typha sp. (gyékény) 1 Cyperaceae (palkafélék) 27 Gramineae (fűfélék) 15 Compositae (fészkesvirágzatúak) 8 Plantago media (réti útifű) 1 Chenopodiaceae (libatopfélék) 21 Artemisia sp. (üröm) 15 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 3 Potentilla sp. (pimpó) 2 A mintát a gyenge pollenmegtartás jellemezte, de a virágporszemcsék még határozhatók voltak. A fák aránya alapján a mintavételhez közelebb helyezkedtek el fák, bár a mintavételi helyet, hasonlóan a 65—66. és az 50-51. jelzésű lelőhelyhez, körül egy nedvesebb, erősen bolygatott nyílt, legeltetett és taposott, ruderális környezet vette körül. A pollenkép viszonylag szegény, bár összehasonlítva a többi mintával, ez a taxonszám viszonylag jelentős, de szinte csak gyomvegetációra jellemző fajok kerültek elő. A pollenösszetétel alapján a fűfélék, 249