Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Gál Krisztián–Molnár Attila: „Sé-Doberdó. Az 1998-as és 2001-es ásatások vaskori leletenyaga”
GÁL К. és MOLNÁR A.: "Sé-Doberdó. Az 1998-as és 200 l-es ásatások vaskori leletanyaga" III. FELÜLET, 30. ÉS 31. OBJEKTUMOK Az archeomágneses kormeghatározással La Tene-korúnak meghatározott (ILON et al. 2001: 64) 30. és 31. számú kemencékről a leletanyag elemzése kimutatta, hogy a későhallstatt-időszak emlékei. Mivel felső, bolygatott részük kelta cserepeket is tartalmazott, a leletanyag elsődleges szétválasztása során a La Tène-objektumokkal kerültek egy csoportba. Ez magyarázza azt az első látásra talán meghökkentő tényt, hogy a többi későhallstatt objektumtól elválasztva kerülnek bemutatásra. A III. felület az épülő lakóterület esőelvezető árka által félbevágott kemencékre (15. és 21—24. tábla) történt rábontás körülbelül 1,5x4 méteres területen. A két kör alakú kemence (a 30—31. objektumok) egymás mellett helyezkedett el, észak-déli irányban (a közöttük lévő távolság körülbelül 50 cm — az északi a 31, a déli a 30. objektum). A 30. objektum esetleg valamivel fiatalabb, de használatuk ideje mindenképp fedi egymást és használatuk során megújították őket. A korábbi kemence (31) sütőfelülete jobb állapotban maradt meg, külső, le nem égett agyagtapasztását is ki lehetett bontani, sőt, szájának íve is megmaradt. A sütőfelület mindkettő esestében kerámiatöredékekkel alapozott. A sütőfelületek bontása közben négy egyforma méretű, egy vonalban (észak-déli irányban, egymástól egyenlő távolságra) lévő oszlophely került elő, ezek egy, a kemencéknél későbbi felszíni épület nyomai lehetnek. A feltárást 1998-ban a sütőfelületek szintjén lezárták, fóliával letakarva és visszatemetve konzerválták a kemencéket. A további feltárás 2001-ben történt, ekkor először a déli oldalon a szelvényt 50 cm-el szélesítették, majd később kelet felé bővítették a feltárt felületet (ez 7. felületnek lett elnevezve). A meglehetősen tisztázatlan rétegviszonyok miatt azonban kérdéses a két kemence és a 7. felület jelenségeinek egymáshoz való viszonya. 7 A problémát főleg a nagyon kevert betöltés és ezzel összefüggően az elkülöníthetetlen rétegek okozták. 8 A 31. objektum mindezektől függetlenül metszetben körülbelül 15 cm vastagságú, nyugati oldalán a hozzá tartozó 100x50 cm kerületű gödör körvonalai jól kivehetők voltak — bár nem a klasszikus értelemben vett hamuzógödör volt ez, inkább csak a kemencéből kihúzott hamu és parázs nyoma, egy nagyon sekélyen az altalajba mélyedő gödörrel. A 30. objektum az átvágásban elég keskeny kiégetett réteget mutatott, rosszabb állapotban maradt meg illetve eredetileg is kisebb volt, mint a 31. objektum. Sőt a 31. objektumnál azt is meg lehetett figyelni, hogy a kemence megépítése előtt, egy kis kivájt mélyedésbe agyagot „döngöltek" le, ez képezte a kemence alapját. A két kemence anyagának elkülönítése problematikus, hiszen használatuk ideje fedi egymást és a későbbi bolygatások eredményeként anyaguk nagyrészt összekeveredett. Ráadásul a bolygatások korszakainak leletanyaga is megtalálható a leletek között. A leletanyagban nagyrészt a kézzel formált, homokkal és apró kaviccsal soványított, vöröses színű oldaltöredék fordulnak elő. Az előkerült leletanyag 520 darab töredékből áll. Ebből több mint 450 az előbb említett kézzel formált, vastag oldaltöredékek csoportjába tartozik (nagy részük másodlagosan megégve). A díszítésben fontos szerepet játszik a bütyök (21. tábla/5; 21/15; 24/4; 23/5), az ujjbenyomkodásokkal tagolt vagy az abból álló vízszintes borda (22/1 ; 22/11,13; 23/3, 8) illetve egy kannelúraszerű díszítés (21/6; 22/10; 23/4). Bütyökkel és árkolással díszített az 23/1 alatt látható töredék (a bütyök négyszögletes átmetszetű, mellette négy besimitott árkolás, két darabra törött, a két darab másodlagosan kiégett, különböző színűre). A hozzá tartozó másik töredéken bütyök nincs, ellenben az árkolás megvan, ezen kívül két kör alakú bepecsételés figyelhető még meg (az egyik teljes, a másik a törésvonal mel7. Problematikus a kemencéknek a 7. felület „házához" való viszonya, főleg mivel ez volt az egyetlen olyan objektum, amelyet kapcsolatba lehetett hozni a kemencékkel (viszont számolni kell egy időben korábbi szerkezettel is, ugyanis a 30. kemence alól öt kisebb-nagyobb cölöplyuk került elő, ezek tetejét kivétel nélkül vörösre égett betöltés képezte). 8. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása egy későbbi tanulmány tárgya kell legyen. 198
