Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Gál Krisztián–Molnár Attila: „Sé-Doberdó. Az 1998-as és 2001-es ásatások vaskori leletenyaga”

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 let félbetörött). Szintén a bütykökhöz sorolható a 24/2, amely egy nagyon szabályos, háromszög alakú bütyökkel díszített fényezett felületű töredék, illetve a 24/10, amely az előbbihez hasonló. 9 A formák között nagy számban vannak tálakhoz tartozó töredékek, ezek többnyire korongoltak, ál­talában behúzott pereműek (21/3, 4, 10; 22/2, 3, 6; 23/2, 24/3). Szintén tál töredéke a 23/9, amely egy teljesen egyenes, tagolatlan oldalú tál, két egymás alatti sorban ujjbenyomkodásokkal díszítve. Másik forma az a fazékszerű, megvastagodó peremű edény (21/2), amelynek peremét egy esetben hornyolás­sal tagolták (21/9) egy másik esetben pedig a vékony falhoz egy nagyon megvastagodó és szögletesen kialakított perem járul (22/5). Az anyagban előfordul egy tölcséres szájú edénytípus (21/10, 12; 22/4; 24/1, 9 — utóbbi korongo­lással kialakított bordákkal díszítve) illetve egy hordóalakú, tagolatlan peremű, a perem alatt vízszintes bordával díszített is (22/1, 13; 24/7; 23/3, 8). Az egyetlen előkerült vastárgy (21/7) funkciója kérdéses. Egy ferde bevagdosásokkal díszített, körte alakú orsógomb is előkerült (22/9) illetve egy orsógombhoz hasonló méretű és kialakítású miniatűr edény (21/14). A fazekak, ujjbenyomkodásos bordadísszel a vállon (22/13) jellegzetesen Hallstatt típusok (JKRKM 1980: 122). A díszítés rendszerint az agyag szitulákon jelenik meg, például Sopronban, a 138. házban (JKRKM et al. 1984-1985: 13. kép/3, 11.). Ugyanitt a 334. objektumban is előkerült (JEREM és SOMO­GYI 1992: Abb. 9/1-3), LT A-ra datálva (JEREM és SOMOGYI 1992: 190). A Bucany-i temetőben szin­tén előkerült (BujNA és ROMHAUSER 1983: Taf VII/5), hasonlóan Inzersdorfban (NEUGEBAUKR 1996: Taf. 15/8, 25/8). Nyugat felé az ujjbenyomkodásos, vízszintes borda a kora LT grafitos kerámia jellegzetes dísze Salzburg környékén, Dél-Bajorországban, Csehországban (IRLINGKR 1995: 64; WALDHAUSER 1996: Abb. 1/2; MEDUNA 1980: Taf. 131). A típus hosszabb életére utal az, hogy a dubníki LT B2/Cl-re datálható temetőben a 19. sírban volt egy hasonló, ujjbenyomkodásos bordával illetve szimmetrikusan elhelyezett négy bütyökkel díszített edény (BujNA 1989: Taf. XXI/23. XLIX/16). Ehhez az utóbbi edényhez hasonló került elő Csongrádról, egy házból, késő LT-re datálva (GOLDMAN 1971: 61, 3. ábra). A sei edényekhez formában legközelebb a sopron-krautackeri 35. ház grafitos anyagú fazeka áll (JEREM 1980: Abb. 12/1). Ugyanezen objektum leletei azok a kannelúraszerű dísszel ellátott töredékek (21/6; 22/10; a kemen­ceplatnik kerámiaalapozásából: 23/4), ezek jellegzetes Hallstatt leletként értékelhetők. Hasonló töredé­keket ismerünk például Somlóvásárhelyről (PATEK 1993: Abb. 56/3, 5, 7), ezek datálása Ha C. A sop­roni telepen is találhatók analógiák, így például a késő Hallstatt korra datált 205. objektumban (JEREM et. al. 1984-85, 10. kép/3) vagy a Hallstatt-LT átmeneti korszakára datált 192. házban (JEREM et al. 1984-85: 14. kép/13-15). Szintén a 30—31. objektumok lelete az a tagolt peremű, nagy edény (21/9), amelyhez hasonlót Velemről ismerünk (SZABÓ et al. 1994: Fig 6/6, 11/40), ennek datálása LT D. Hasonló töredékeket is­mertetett szintén Velemről Károlyi Mária (KÁROLYI 1985: 410, Fig. 16/1) illetve a gellérthegyi oppidumból Bonis Éva (BÓNIS 1969: 49, Fig. 9/5). Esztergom-Hévizén szintén LT D környezetben került elő ilyen jellegű töredék (KELEMEN 1987: 160, Pl. VI/2, 4). Az Ostffyasszonyfa-Földvár-major lelőhelyről a 30-31. objektum egy másik töredékének analógiája is előkerült (az 21/2 alatt látható ko­rongolt fazékról van szó, párhuzamhoz Id.: KÁROLYI 1985: Fig. 8/4). A fentiek alapján a két kemence leletanyagának képe a Hallstatt kultúra végére jellemző. Viszont a két objektum bolygatott voltára jel­lemző, hogy késő LT-re datálható tagolt peremű fazék (21/9) illetve avarkori (21/3; 22/8) töredékek is előfordulnak a leletanyagban.'" A bolygatást pedig legjobban az a négy nagyméretű cölöplyuk szemlél­teti, amely ezt a két objektumot vágja. 9. Analógiaként mindössze egy hasonlóan díszített töredéket lehet említeni, ez Somlóvásárhelyen került elő, halomsírból, viszont kevésbé jellegzetes darab (РЛТЕК 1993: Abb. 54/7). 10. Ezek a töredékek a humuszban illetve mindenképpen a kemencék felett feküdtek, hiszen a két kemencét a mai felszíntől kezdve tárták fel, ásóval, gépi humuszolás nélkül. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom