Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Bíró Szilvia: Savaria nyugati temetője
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 5. A temető területének topográfiája és kronológiája Az egyes sírokra, sírcsoportokra vonatkozó keltező értékű leletek csak csekély számban állnak a rendelkezésünkre, így ezekből, illetve a különböző rítusok elterjedéséből levonható kronológiai következtetések csak nagy vonalakban vázolják a temető történetét. A temető legkorábbi sírjai azok az urnás sírok lehetnek, amelyek a szőlődombok aljában sorakoznak (24. tábla). Mindenképpen ide tartozik a Bagolyvári négy hamvasztásos sír, amelyeket a pannóniai pecsételt kerámiák és a Drag. 35-ös terra sigillata-utánzatok a II. század első felére kelteznek. Az ezektől nyugatabbra levő Horváth-féle téglagyár területén előkerült sírok is talán az I. század végén II. század első felére tehetőek, itt az urnasírokkal egyidőben találhatóak meg a csontvázas temetkezések. A szintén Bagolyvár lelőhellyel megjelölt urnasír is valószínűleg a II. század középső harmadára tehető az érmék tanúsága szerint. További II. századi sírok lehetnek a Ritter-szőlőkből és a Kálvária alatt talált, Varsányi-albumból ismert urnasírok. Ugyancsak korai sírokat vagy azokhoz tartozó objektumokat jelölnek a Pohl Gépgyár mögötti területről előjött dél-galliai terra sigillaták. Ettől a területtől északra is több olyan sír van, amelyet szintén a korarómai időszakra lehet keltezni: ilyen biztosan a Károlyi tér, ahol a leírás tanúsága szerint Nerva és Traianus érmével keltezett temetőrészlet került elő. A koracsászárkorra tehető csontvázas sírok közül a fent említetten kívül a Gagarin utcai csontvázas téglasír és talán a Körmendi úti téglasír tartozik, előbbit egy Antonius Pius érem, utóbbit a vékonyfalú kerámiák és terra sigillata-utánzat keltezi a II. század derekára. A Kálvária u. 20-ban talált csontvázas sír le! körülményei bizonytalanok, a leírás alapján ezt lefedő rétegben talált korarómai leletek egy későbbi feltöltés során kerülhettek oda. A korarómai időszakban Savaria temetőjét is — mint a legtöbb egykorú római város temetőit — a városból kifutó utakra tudjuk felfűzni. A meglevő régészeti adatokból két nagyobb utat lehet rekonstruálni: az egyik a déli részen a mai Operint utcánál lépi át a Perint patakot, és nagyjából egyenesen fut ki a Kálváriához, ehhez azonban korai sírokat csak közvetlenül a Kálváriánál tudunk kapcsolni. A másik út északnyugaton lép ki a városból a mai Ady térnél (TÓTH 1971: 2. kép), ez a Perintet a mai Károlyi térnél keresztezi, innen nyugat felé haladva nemcsak a Kanászdomb alatt talált sírokat érinti, hanem talán a József Attila utcai urnasírokat és a Liget Hotelnél feltártakat is. A Kálváriához vezető úttól délre is találunk sírcsoportokat (Bagolyvár, Nárai út, Szigligeti u. 53.), így itt is feltételezni lehet egy kelet-nyugati irányú utat. A párhuzamosan futó utak közötti távolság mindkét esetben 250—300 méterre tehető. A legdélibb út talán már nem a városból egyenesen kivezető utak egyike, hanem vagy a déli temetőrészből vezet át, vagy a Kálváriához vezető útról ágazik le. Észak-dél irányba futó utat eddig nem sikerült találni, de talán hasonlóan a mai Jókai u— Brenner krt.-hoz számolni lehet egy, a dombok alatt futó úttal. Ugyanezen okokból nem tudunk, és nem is lehet a korarómai temetőn belül sírcsoportokat, sírkerteket elkülöníteni. Bár minden bizonnyal léteztek, hiszen síremlékekre utaló kőemlékek kerültek elő ezek pontos helyét azonban nem tudjuk meghatározni. A fentiekből a kutatási nehézségek ellenére is kirajzolódik a korarómai temető körvonala, amely egy nagyjából L-alakú területet foglalt el: a Károlyi teret a Liget Hotellel összekötő vonal mentén, majd a szőlődombok aljában dél felé fordul, és minden bizonnyal a Nárai út magasságáig tartott. Az, hogy itt a sírok vonala befordult keleti irányba a város felé, egyelőre bizonytalan. Megjegyzendő, hogy a Perinttől keletre is felszínre került néhány sírkőtöredék, azonban ezek feltehetőleg másodlagos helyzetben voltak, eredetileg hol állhattak, kérdéses (STK1ND. 1971: no. 152. és 154). A várostól nyugatra fekvő terület fennmaradó részét a császárkultusz központja foglalta el (TÓTH 2001). A Tóth E. által kijelölt kultuszterület a sírok pontos helyének felrajzolásával némileg módosulhat az alábbiak szerint: az - egyelőre - sírmentes terület, amely természetesen nem jelenti biztosan a sírok teljes hiányát is, északi határát viszonylag jól meghatározza a Károlyi tér és a József A. u. lelőhelyei. A Pohl Gépgyár mögött és az egykori Gyalogsági Laktanya területén előkerült urnasírok jelenthetik valószínűleg az északnyugati sarkát a területnek, ettől nyugatra ugyanis a Szt. László király utcában már 101
