Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról

ВЛКЛУ К.: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról kezett meg Kőszegre a Nemzetvezető Katonai irodája, Deák Ferenc vezérőrnagy irányításával, a M. Kir. Testőrség és a koronaőrség.

7 A Pártiroda, Csia Sándor vezetésével a kőszegi OTI Tüdőszanatóriumba (Dreiszker) került. A Nyilaskeresztes Párt vasi főispánja Kocsárd Emánuel volt. 1944. november 6-án Kőszegre költözött Szálasi Ferenc testvére, Szálasi Rezső, aki a Pallas Nyomdával együtt a kőszegi Domonkos-rendi zárdában szállásolta el magát." A külföldi követségek Szombathelyen voltak. Liska Jenő építési vállalkozót bízták meg a Szabóhegy mögötti Kincshegy (Kindsberg volt az eredeti neve, Felsőerdő) térségében egy bombabiztos vezéri bunker megépítésével, valamint a földfelszínén létesítendő barakrendszer kialakításával. Liska 1944. november végén hat tagú családjával és beosztottjaival: Hartyáni Lászlóval és Füzeskéri Józseffel, menekültként le is költözött, hiszen Récsey ezredes lakáskiutalást kért számukra.

9 Szombathelyen volt Kőteleky Dénes barakgyártó cége."

1 Ezt a területet Szabó-hegyi Gyepű II. vezéri védő- körletnek nevezték, jóllehet a Gyepű II. megnevezés már 1944 telétől nyomon követhető." A Liskacég főmérnöke Füzeskéri volt. Az építkezésen, mint kőműves

12 részt vett Erdész János (elhunyt), Woelfer Ludwig (elhunyt), egy zalai ember és Maitz József (született 1925-ben, lakás: Kőszeg, Dózsa Gy.u 13.). Bolfán István (született 1926-ban, lakik: Perenye, Petőfi S. u. 4.) azt meséli, hogy Perenyéről kb. 30 embernek kellett a törvényben előírtak szerint, a védelmi vonalak kiépítésére, közmunkát végezni, ámbár ezt megfizették. Ez általános gyakorlat volt, például Cákról is sok nem zsidó munkaszolgálatos indult naponta. Meglehetősen gyenge emlékezete szerint őket német katonák (?) kísérték. Nekik, állítólag, azt mondták, hogy a bunker földalatti kórháznak készül. Úgy emlékszik 25 napot dolgoztak ott.'

2/a A fa barakok közül legmagasabban a testőrség 42 m hosszú barakja állt, ez alatt volt egy 25 m hoszszú barak, majd Szálasi Ferenc 18 m x 5 m-es baraképülete. A konyha és a hadtáp épülete a főlejárattól északra helyezkedett el. Szálasi barakja úgy készült", hogy a bunker folyosóiból és a termeiből kézi erővel és légkalapáccsal'

4 kitermelt földet és sziklás törmeléket a legalsó (nyugati) főbejárat

15 előtti térségre halmozták fel, un. „vak pilótának" nevezett nagy rönkök függőleges lehelyezése révén megerősítve a hányt földet, majd elegyengetés után, erre fektették rá a koszorúgerendákat."

1 1944. novembere nagyon hideg volt, erősen fagyott, sőt 30 cm vastag hó is esett november végefelé.'

7 Tehát a fagyott talajra kellett ráhelyezniük a „vak pilótákat." Ennek következtében állt elő 1945. február végén az a helyzet, hogy Szálasi vezéri barakja, kivált a fürdőszoba és a hálószoba, megroggyant, a parketta megsüllyedt, a cserépkályhák megdőltek. így kértek fel egy szombathelyi céget a hibák kijavítására. Ezen cégben dolgozott Markovics Lajos és fia, József, valamint a kőszegi Ecker Ferenc, Tompek János, Borostyán István. Ekkor, 1945. februárjában, három napon át dolgozott a csapat, felszedték a Szálasi-barakban a parkettát és úgy erősítették meg az altalajt. Markovics József (született 1927-ben, Kőszeg, Kiss János utca 9.) állítása szerint a barakok építését munkaszolgálatos zsidókkal végeztették, akiket a cáki Abért-ház nagy pajtájából hajtottak át minden nap munkára. Sáska vezérőrnagy 1944. november 5-én kelt levelében" 25 7. BFLXXV-l/a/293/46/6531. 8. Történeti Hivatal (TH) V-19340/3/a. X/53. Koncz Béla kőszegi detektívfelügyelő jelentése 194J. aug. 9. 9. VML IV-401/c/bb/5.1758. 1944.november 29: A kőszegi főszolgabíró adjon lakást Liska Jenő okl.gépészmérnök építési vállaslkozónak és hat tagú családjának, „az általa végzendő munkahelyhez (!) legközelebb eső községekben", a „munkálatok fontossága megköveteli..." lü. Vas megyei Levéltár (VML) lV-401/c/aa/l945-2601. 11. HOUKAY százados, Összefoglaló jelentés a Hunyadi János testőr zárszlóalj kőszegi bevetéséről. Hadtörténeti Levéltár, Budapest, és VML IV-401/c/aa/1944. Iratai. 12. Kappel József (Kőszeg, Kálvária utca) és néhai Schlaffer József a munkákban nem vett részt! 12/a.Sorsforduló. i. Budapest, 1972, 216-217. 13. Markovics József (született 1928-ban, lakik: Kőszeg, Kiss János altábornagy utca 4.) ácsmester közlése. 14. Tatabányai vájárokat hozattak Kőszegre és ők vágták ki a sziklába a vágatokat. A szájhagyomány szerint a fővájár egy rendkívül erős ember volt, aki naponta 25 liter sört kért ráadásul. 15. BAKAY KORNÉL, Kőszeg. A Kőszegi-hegység műemlékei, nevezetességei. TKM 567. Budapest 1998, 12.oldal: A akna. 16. Ennek nyomait nem találtuk meg ! 17. A levéltári iratok között gyakran fordul elő a hóekék szükségessége, a hóeltakarítás sürgetése. 18. VML lV-401/c/aa. A címzett: Országmozgósítási Kormánybiztos. 312