Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) ezer zsidó munkás rendelkezésre bocsájtásáról beszél a közmunkák vonatkozásában. Egy 1944. december 5-én kelt kőszegi összesítés szerint

1

'' Kőszegen ekkor 5000 zsidó volt. Dr. Görgényi kőszegi városi főjegyző és polgármester helyettess 1944. december 18.-i jelentése Kőszegen és Bozsokon 9000 zsidó munkást említ, akik egyáltalán nem alkalmasak a munkára, sokan meghaltak, ezért fel kellene menteni őket ezen fizikai munkavégzés alól.

20 Gönczi Mihály (született 1929-ben, Kőszeg, Űrhajósok útja 25/a) egykori határőrtiszt (ávós) elmondása szerint a bozsoki munkaszolgálatosokat egy Kiss bácsi nevezetű nyilas faluvezető irányította, s ők ásták ki a háromszoros lövészárok-rendszert és a Kenyérhegynél a tankcsapdákat. Markovics zsidó munkásokról nem beszélt, de azt elmondta, hogy a munka végeztével megérkezett Szálasi, aki finom modorú, halkszavú ember volt. Mindannyiukkal kezet fogott, majd gazdagon megvendégelte őket. (Vö. Gróf Stomm Marcell altábornagy jellemzésével. Emlékiratok. Bp. 1990, 89-92. o.) A bunker főlejárata 18 m mély volt, ez fával volt kibélelve, eléggé durva munka volt, és fa csigalépcső vezetett lefelé, tehát - emlékezete szerint - lift nem volt! Mások viszont határozottan liftről beszéltek, amelynek létezését a későbbi adatok is valószínűsítik.

21 Maitz József elmondta, hogy itt nem volt sziklás a talaj, hanem csak erdei földbe (üledékes katlan) ásták bele a 4 x 4 m-es aknát, amelyet lefelé haladva 20 x 20 cm-es gerendákkal és 2-3 zollos tölgyfa pallókkal ácsoltak (dúcoltak) ki. Emlékezete szerint ez a lejárat is fenyődeszkával ki volt lambériázva s ekkor még fa csigalépcső vezetett lefelé. Vértes Ernő (született 1940-ben, kőszegi lakos) elmondása szerint 1954-ben még állt az a vasbetonból készített fedett fülke, amely a főlejáratot fedte, ő maga nemcsak látta, de álldogáltak is alatta (s éppen a feltárást vezető régésszel, aki vele egykorú és pajtása volt!), jóllehet maga a lejárati akna jórészt már be volt töltődve. Ez a főlejárat közvetlenül a Szálasi-barak közepén húzódó folyosó vonalában volt, ahová Szálasi nemzetvezető és m.kir. miniszetrelnök hálószobája is nyílt. A folyosóról ajtó nyílott a lejárati aknára, amelyet befedtek. így tehát légiveszély esetén Szálasi azonnal és közvetlenül le tudott menni az óvóhelyre. Építésekor létrákkal mentek lefelé és a kitermelt földet, állítólag, villanyárammal működtetett csörlőkkel húzták fel. Adataink szerint a 18 m mély főlejáratból egy rövidebb, 120-150 cm széles, 220 cm magas folyosó vezetett nyugat felé, amelyet ugyancsak tölgyfa ácsolattal béleltek (főte fákkal, bányatárna-rendszerben "), majd derékszögű törés után dél felé folytatódott a folyosó s újabb derékszögű töréssel ismét nyugat felé. A folyosókon villanyvilágítás

2

' volt s a fordulóknál telefon-készülékek. Markovics József ácslegényt Szálasi Ferenc tisztiszolgája, egy bizonyos Mihály nevű szakaszvezető, levitte a főlejárat csigalépcsőjén (ennek átmérője volt 2,5 m) és egészen eljutott az 50-es vastagságú téglafalazással készült vezérkari terem vasbeton ajtajáig, amelyet egy őr belülről nyitott ki. A 9 x 3,5 (belvilág: 8 x 3

24

) m-es terem közepén egy hosszú asztal állott, a falon Nagy-Magyarország térképe, a beton padozatot vörös szőnyeg fedte.

25 A mennyezet boltozott volt. Maitz József szerint, aki maga is falazta a termet, a sablonnal kialakított 19. VMLlV-401/c/aa/76/1945. 20. VMLIV-401/c/aa/l945/2600. 21. A Vas Megyei Levéltárba került MSZMI'-iratanyag között Rácz János egykori megyei párttitkár megtalálta a kőszegi Szálasi-bunker műleírását és felmérési rajzát, mely az 1954. évi robbantás után készült. Azonnal értesített bennünket és meg kaptuk a másolatokat. Az eredeti pauszok a VML-ban találhatók. Segítségéért ez úton is köszönetet mondunk. A Műleírás szerint „az A akna falában liftszerkezetre utaló bevésések észlelhetők." 22. Más visszaemlékezés szerint a folyosók is téglából készültek, dongaboltozattal, ez azonban nem bizonyult igaznak. 23. Szombathelyi József (született 1924-ben, Kőszeg, Cáki út 60.) elmondta, hogy ő 1945. áprilisában lenn volt a bunkerban, amelyet a kőszegi proletárok eszeveszetten bontottak el és hordták el az anyagot. О egy villanybúrát hozott csak el, amely azonban hazafele menet összetörött. 24. A pontos külméret 876 x 376 cm, a belvilág 800 x 300 cm volt. 25. Id. Markovics József esetleg összecserélte a felszíni vezéri barak berendezésével a lenti termet, mivel mások szerint a bunker nagy termében a meszelt (!) falakon kívül semmi sem volt. Gönczi Mihály is úgy tudja, hogy lenn is voltak antik bútorok, tehát lehetséges, hogy helyes a Markovics-féle jellemzés. 313