Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) 2002. június 18-án világossá vált, hogy gépi erőt is be kell vetni a felső rétegek eltávolítására. E célból 19-én felvettük a kapcsolatot Karádi Péterrel. Június 18-án megjelent a helyszínen Stipkovits István bánymérnök szakértő is, aki kidolgozta a biztonsági terveket. 2002. június 20-án a Kaltenecker-cég emberei (5 fő) az erdészet által kivágott fák ágait, gallyait szedték össze, a kézi mélyítéssel azonban leálltak, mivel Karádi Péter egy Fiat-Hitachi FB 110-2-es földgéppel vonult fel június 22-én reggel 8 órakor s megkezdte a laza talaj leszedését а С aknáról. Karádi Péter megszemlélvén a helyszínt, lehetségesnek mondta mindhárom akna megközelítését. Ugyanezen a napon telefonált a BM Rendőrségi Készenléti Szolgálattól Kiss Imre r.alezredes, aki június 27-i érkezését és segítségét jelentette be. Stipkovits István megjelent egy bányász-szakértővel, Mátrai Györggyel s felvázolták az aknák kidúcolásának menetét. Kiderült, hogy a sziklába vágott aknákat is ki kell bélelni s erre a célra nagymennyiségű akácfa-gerenda kell majd. Karádi Péter a földgéppel (9-től 14 óráig) kitakarította а С akna környékét és magában a sziklába vágott aknában is elértünk 8 m mélységet (a felszíntől mérve). 4-5 méter mélységben az aknába bedobált szemetet találtunk: Trinát festékes dobozt, Pepsi kólás dobozt, valamint peremartoni komplex műtrágyás műanyag zsákokat, megítélésünk szerint a 60-as évek végéről valók ezek a hulladékok, tehát 30 évvel ezelőtt még а С akna is jobbára nyitott volt s ami a lényeg: itt biztosan nem robbantottak. Később ez a megállapítás beigazolódott. A mai felszíntől 7-8 méterre gömbfa-maradványok is előkerültek, ezek már az egykori dúcoláshoz tartozhattak. Június 21-én a földgéppel nekiláttunk az A (fő)akna térségének a tisztításához is, ahol igen jelentős mennyiségű föld elhordása közben, hatalmas vasbeton-darabok jöttek felszínre, amelyek az egykori főlejárat részei voltak. Pontosabban a liftakna felső födémének és a támfalnak a maradványai. Beigazolódott, hogy ezt az aknát nem a sziklás talajba vágták bele, noha nyugat felől eléri az akna a sziklás rétegeket! A vasbeton-darabok nemcsak felvetik a robbantás lehetőségét, hanem igazolják is. Egyébként a palás szerkezetű sziklatalaj felett a földréteg átlagban 6-8 m vastagságú, tehát egyáltalán nem vékony erdei talaj borítja a sziklás hegyet. Itt azonban, láthatólag, nagy mélységig üledékes földtalaj van. Június 24-én megkezdődött а В és а С akna területének védőkerítéssel való ellátása és az állványzat kiépítéséhez szükséges padka kiképzése. Június 25-én és 26-án a kerítés-készítés mellett a Kincs-pihenő nyugati sarkán készítettek a földmunkagép számára egy három méter széles lejáró utat s eközben szabálytalanul kivágtak három fát. Karádi Péter Ígéretet tett, hogy június 27-én, csütörtökön reggel nyolckor feljön az FB 110-2-es géppel és hozzákezd az A (legmélyebb) liftakna feltöltési rétegeinek a leszedéséhez. A HM Honvéd Vezérkar Vezérkari Irodája, illetve az 1.Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred irodája írásban közölte, hogy a további vizsgálatokért pénzt kér s ezzel az ő közreműködésük véget ért. 46 2002. június 27-én reggel 8 óra 30-kor megindult a legfelső В akna gépi tisztítása, majd a főlejárat (A) további mélyítése. Itt a legfőbb segítséget Varga György nagy gépe adta. Itt már elértük a 10-12 m mélységet és még mindig találtunk hatalmas vasbeton-darabokat és viszonylag sok ép téglát. Bizonyos, hogy ezt a lejáratot nagyobb mennyiségű töltettel berobbantották. Megérkezett Kiss Imre r.alezredes és két társa, akik megtekintették a helyszínt és további, térítés nélküli segítséget ígértek. Terveink szerint 2002.július 10-től folytattuk a mélyítést és a kutatást. Amint elértük a vízszintes folyosókat, szükségessé vált két tűzszerész tartósabb jelenléte. A Kaltenecker-cég emberei dróthálóval bekerítették a felső В aknát is. 2002. július 1-től folytattuk a mélyítést, mégpedig Varga György 9 m hosszú gémmel ellátott lánctalpas markolójával, aki július 8-án а С aknában megtalálta a nyugat felé vezető folyosó vasbeton ajtaját (amelyet a gép sajnos összetört) s ekkor Kaltenecker Lajos és társai elsőként leereszkedtek az aknába és bementek az először nyugat (505 cm), majd észak (400 cm), majd ismét nyugat felé vezető (400 cm) 46. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter levele ugyanezt erősítette meg. 319
