Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Újkori történelem – Helytörténet - Bakay Kornél: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról
ВЛКЛУ К.: Jegyzetek a Szálasi-bunker történetéről és feltárásáról 2. ábra. A Szálasi-bunker С aknája a folyosóajtóval. Foto: Kaltenecker Lajos Abb. 2. Der С Schacht des Szálast Bunkers mil der Durchgangstür. Foto: Lajos Kaltenecker A BUNKER FELTÁRÁSA A Szálasi-bunker feltárását 2002. május 23-án kelt kutatási engedéllyel kezdtük meg 2002. június elején. Legelőször a terület birtokosa, a Szombathelyi Erdészeti Rt engedélyével a kőszegi erdészet-vezető, Poropatics István emberei megtisztították a három akna környékét, kivágva az ottani fákat és bokrokat, majd a HTHE Tűzszerész Zászlóalj Járőr felderítő részlege, előbb Szojka Péter zászlós, majd egy törzsőrmester vezetésével ellenőrizte az aknák környékét. A segítséget Perenyei Tamás vezérőrnagy, mára már leváltott honvédelmi államtitkár révén kaptuk meg. Jelenleg Molnár Sándor ezredes és Posta Lajos százados az „összekötőnk". Ez a segítség később megszűnt, mert térítést írtak elő. Az új honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc a levelünkre nagy késéssel és elutasítóan válaszolt. 2002. június 17-én végre megkezdődött a Kaltenecker Lajos építési vállalkozó emberei révén az aknák tisztogatása. A feltárás indító költségeit a Kőszeg Kultúrájáért Közalapítvány támogatta (150 ezer (előlegezett összeg), majd 500 ezer forinttal). 44 A Kincshegyi Felsőerdő, a Kincspihenőtől (manapság még mindig, a vasfüggöny korából megmaradt, Okmányosnak hívják a helybeliek), kelet felé lejt. 56 évvel ezelőtt ezt a hegyoldalt nemes fenyő- és vegyeserdő fedte, a mai vegyes tölgyest 1965-ben telepítették A mai legmélyebb akna (B akna) az egykori főlejárattól délnyugatra esik cca. 23 m távolságra s legalább 15 m-es plussz szintkülönbséggel. A déli С akna а В aknától légvonalban cca. 43 m-nyire van, а С és az A akna közötti távolság is 43 m. 4î A tatabányai bányászok által készített, sziklába vágott lejáratok, illetve szellőző aknák mérete 200x200 cm körül van, kivéve a főlejáratot, amely eredetileg 3,5 x 3,5 m-es volt.Az A akna bejárata vasbeton támfallal készült és bordázott vasbeton födémmel látták el. Az eredetileg lifttel vagy esetleg csak csigalépcsővel (átmérője 250 cm) ellátott főlejárat van manapság a legrosszabb állapotban, ennek hatalmas, északdéli irányban 10-12 m-es, nyugat-keleti irányban 11-13 méteres átmérőjű krátere keletkezett az erózió és a robbantás következtében. Az egykori A akna csaknem teljesen feltöltődött. 1954/55 táján még csak 3 méternyi törmlék állt benne. A feltalaj igen laza, de az alsóbb rétegek is „mozognak". А С akna, amely a legkeletebbre, a legmélyebben fekszik a hegyoldalban, az erdei út közvetlen közelében, a leghozzáférhetőbb. Itt szépen látszik a sziklába vágott akna (mérete: 200 x 200 cm), és nem is túl mély. Eredetileg lóm mélysége volt. Az A akna talán 16-18 m mélységű volt, míg а В akna (mérete ma: 180 x 200 cm) valóban elérhette a 21-22 m-t is. 44. A pénzösszeg javát magánszemélyek adakozása tette ki. 45. Rónai Miklós (Kőszeg, Forrás u. 32.) mérései alapján a saját méréseimet korrigáltam. 318
