Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Illés Péter. „Vigasztalódj avval, hogy derék munkát végzel...” Pável Ágoston levelei Csaba Józsefnek (1935–1945)

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) 47. PÁVEL ÁGOSTON LEVELE CSABA JÓZSEFHEZ Nagyságos Csaba József úrnak író, s. jegyző Csákánydoroszló. Kedves Barátom! Hálásan köszönöm a legutóbbi szíves értesítésedet, valamint készségedet a kért további felvételek elkészítése tárgyában. A felvételekre vonatkozólag szeretném, ha küldhetnél képet egy tökkel borított őszi mezőről, a tök hazafuvarozásáról, feldolgozásáról és az udvaron, vagy a kert végében való felhalmozásáról. Általában a tök, hajdina, ' len- és kölestermelésre, a tök- és lenmagolajkésztésre, valamint a gyűjtögető gazdálkodásra vonatkozó bárminemű képet nagy örömmel üdvözölnék és természetesen a jelentkező költségeket is készségesen megtéríteném. Az általad a múzeum számára az utóbbi hónapokban küldött tárgyakat most katalogizáltam és nagyon kérnélek néhány pótló adatnak utólagos közlésére, hogy a katalogizálásom tökéletes legyen. Különösen a következő pontokról van szó: 1./ Igen jó volna, ha minden tárgyra vonatkozólag meg tudnád írni, ki készítette, hány éves az illető, hol lakik és hogy mi az illető tárgynak a készítő, illetőleg a faluja által használt népi neve /tojásból készült madarak, kányafogó hurok, vagy török? betlehem, angyalruha, stb.l 2.1 A három kukoricás kányafogónak van-e külön-külön neve /az egyiken zsineg van a felakasztás céljára/; mire szokták ezt kötni; mihez és hogyan erősítik fel a botra húzott fogókat; van-e esetleg ezeken, valamint a cérnára kötött kukorica-fogónak különleges neve; milyen madarakat szoktak velük fogni; milyen hónapokban leginkább; kik; mit csinálnak a fogott állattal; a ház közelében történik-e a fogás vagy távolabb; vannak-e holmi babonáik a fogásra nézve; nők és férfiak is szoktak-e fogni; jelent-e ez a fogás valamilyen pénzbeli mellékjövedelmet; [sic!] Mindez persze nem vonatkozik a rigókra és stiglicek-re, amelyekről már úgyis küldtél részletes ismertetést.

! Hacsak valami újat is nem tudtál ezekről. 3./ Afakarikára kötött huroknak, ill. ennek az egész szerszámnak van-e valami külön neve; milyen helyen szokták azt a karikás hurkot felállítani; a földbe vert kis cövekeknek van-e külön neve; milyen madarakat fognak vele? 4./ A parittya részeinek van-e külön neve; csak játéknak, gyereki virtuskodásnak használják-e, vagy komolyabb használata is van?; állatokat is szoktak-e vele fogni; milyen kövek a legjobbak a parittyába; hogyan lehet a legsikeresebben a parittyával célozni; parittyapárbajok és babonák. S./ A betlehemnek van-e népi neve? Hát az angyalruhának és a viselőjének van-e? hány ilyen fehérruhás angyal jár a betlehemmel? a csillagnak mi a neve? ki hordja? mit csinál vele? milyen mondókáik vannak?; mikor betlehemeznek?; kik; kapnak-e valamit; stb. 6./ A tök-, len-, köles- és hajdinavetéssel, aratással, csépléssel, feldolgozással, stb. kapcsolatos esetleges babonák. 1.1 Ismerős-e azon a vidéken a botra húzott sündisznóbőr, mellyel nálunk a lakodalmi vendéghívogatók szokták a gyerekeket, stb. riogatni? Ne haragudj kedves Jóskám, hogy már megint egy csomó kéréssel terhellek, de látod, így van ez: aki használható, aki ért a dolgokhoz, aki készséges, azt százszorosan kihasználják úton, útfélen. Vigasztalódj avval, hogy derék munkát végzel és a kevés rátermett hivatottságával és lelkiismeretével szolgálod a magyar kultúra helyi kérdéseit. Őszinte hálával és meleg baráti szeretettel köszönt: Szombathely, 1940. október hó 30.-án. Dr. Pável Ágoston múzeumi igazgató h. 285