Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Illés Péter. „Vigasztalódj avval, hogy derék munkát végzel...” Pável Ágoston levelei Csaba Józsefnek (1935–1945)

Savaría a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) „Hiubokor". A rigászók köré, tőlük 2-3 méternyire ültetett 1 1/2-méter magas vörösfenyő. Ennek tetejét kivágják, - ezáltal csészeszerűen kiképezve, oda teszik a hiumadaras kalickát. Máshonnan levágott fenyőgallyat is tesznek rá, hogy az áthúzó rigók a kalickát ne lássák. Egyesek a hiubokor tetejét nem csonkítják meg hanem oldalágai közé dugják a kalitkát., amikor külön elfödni nem kell. „ Enyüstarisznya ". 26 cm. hosszú használt csizmaszár, melynek 17 cm. átmérőjű alsó végére bőr lap van varrva, hogy az enyü ki ne folyjék belőle. A felső, 20 cm. átmérőjű nyílása köré, vastag drótot varrnak, hogy az enyüstarisznya össze ne lapuljon. Egy ily tarisznyába 100 - 120 vessző fér bele. „ Enyüsvesszőü ". Csak nyírfából készül, mert az jól hajlik és nem „töredikes". Vékony szára 22 cm. hosszú, a kihasított vastagabb része 4 1/2 ст., melynek közepén 5 mm. átmérőjű lyukat fúrnak. A falu mindenik rigászójának van egy vagy két tanyája, melyet az illető előzetes engedélye nélkül másnak elfoglalni nem szabad. Ezek a helyek, a házaktól 1-2, esetleg 3 km-re vannak, dombtetőkön, ahol néhány kisebb bokor kivételével más nagyobb fa nincsen. - Korán reggel 4-5 órakor indulnak külön-külön és egyedül helyezkednek el. - Megérkezvén a sátorhoz, a rigász tüzet rak benne. Tűznek még virradat előtt le kell égnie. A parazsat hamuval betakarja, fadarabbal kis területen letúrja róla ahamut s az így szabaddá tett kevés parász mellett melegedik. Amint a parász elhamvad, újabb csomót tesz szabaddá. Ezzel az eljárással délig is kitart a parázs. Még mielőtt„verannyi kezd, [sic!] /legalább 7 óra/az összes előkészületet megteszi. Feloldja a kikötött rigászut, - ráhajtja a kettüskarura, - lábaközé szorított enyüstarisznyában lévő vesszőket jól megforgatja, hogy mindeniket érje az enyü, - egyenként kihúzott vesszőt ujjával végigsimítja, hogy egyenletes legyen rajta az enyv, -feltűzik őket a kihegyezett ágakra, Kezéről a ráragadt enyvet ronggyal letörli, majdfiahamuval ledörzsöli. Most a rigászut felállítja az ütetettfa mellé, hozzáköti, Ugyan így felszereli a második rigászut is én ennek csúcsára szározrigót is köt. Iliubokrokon elhelyezi a kalitkákat a madárral, majd behúzódik a sátorba, ahol parázs fölött melegíti a hidegtől megdermedt kezeit. Közben állandóan figyeli a rigászókat. Па nem fenyőrigó, hanem másféle madár akar megszállni, úgy két tenyerét összeütve: elriasztja azt. Rendszerint nem a szárazrigós rigászóra száll a fenyőrigó, hanem a másikra. Az elfogott madarat földhözvágva öli meg. Legfeljebb délig dolgoznak. Nagyon jó az eredmény, ha ezalatt az idő alatt 30-40 darabot fog egy ember. A madarakat orrlukjaikon át összefűzik vékony vesszőre vagy drótra, régebben 15-20, újabban 4-5 darabot. A kereskedő sokszor /szombaton vagy vasárnap/felkeresi őket helyben és összevásárolja a rigókat. Ré- [...] JEGYZET Géppel írt levél. Lelőhely: SM TTO, Csjh, Csaba J. 1. lev. Feladó: [Nincs feltüntetve.] Címzett: [Nincs feltüntetve.] 1. Vö. 37., 38., 40, 43, 47, 50, 51,53, 61, 62, 64. levelek. 40. PÁVEL ÁGOSTON LEVELE CSABA JÓZSEFHEZ Kedves Barátom! A leghálásabb köszönet gazdag anyagodért* s a múzeum számára kilátásba helyezett tárgyakért. Rendkívül megörültem mindennek. További fényképekre különösen a helyszínen felállított ütettfáról, rigászukról, sátorról s általában a valóságos fogásról munkaközben, a helyszínén volna szükség. Alkalom adtán próbálj meg ilyen felvételeket is csinálni. Magam is szívesen kimennék Molnárhoz, megfigyelni őt munkaközben, ha meg lehetne állapodni valamilyen biztos időben. - Milyen madarat neveznek ott ceizlinek? - Kitől kell a madárfogáshoz engedélyt kérni? A birtokostól vagy a vadászterület tulajdonosától vagy valamilyen hatóságtól? - A kampu alsó része milyen vastag? Jó erősnek kell lennie, ha fel is szoktak rajta mászni az ágakra. Ilyenkor a fa törzse mellett támasztják (akasztják-e) az ágba, vagy kijjebb valahol? - A fagyöngyöt az erdőkben gyűjtik-e vagy a kertekben? Kell-e ehhez is engedély? IIa igen, szoktak-e kérni vagy titokban gyűjtik-e a fagyöngyöt? - A száraz 279