Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) 1 prímtambura, 1 terc prím tambura, 1 A basszprím tambura, 1 E basszprím tambura, 1 cselló tambura, 1 brács tambura, 1 tamburabőgő, A tambura zenekarok quart hangolásúak voltak. A szlavóniai tamburazenekarok kezdetben kvint, majd ők is áttértek a quvart hangolásra. A cselló tambura igen ritka, a múzeumok anyagában nem is találtam ilyen hangszert. Ugyancsak elmaradhat a terc prím tambura és esetleg a basszprím. De mindenképp szükséges egy tamburazenekarhoz egy prím, egy brács és egy bőgőtambura. A tamburát jávorfából vagy valamilyen gyümölcsfából készítették. Régebbi típus az úgynevezett facsapos szamica tambura. Az újabb készítésű tamburákon már nem facsapok vannak, hanem a gyári gitárokhoz hasonló hangolókulcsok. A régi facsapos tamburáknak nem volt külön fogólapja, hanem az érintők a hangszernyakba vannak bele szegelve. Az érintők beosztását a már jól működő kész tamburáról másolják át. Némely újabb tamburán a gyári gitárokéhoz hasonlóan a fogólapon gyöngyház pontokkal jelölik a fogásrend megkönnyítése végett. Ezek a prímtambura esetében: fis" a" h" e" a'"

64 Skála beosztás alapján a magyarországi tamburák diatonikus, duplakótás és kromatikus hangolásúak. Sárosi megadja a tamburák hangolását is, de csak a négy és az öt húros tamburákra.

65 A mohácsi gyűjteményben két darab három húros tambura is található, amelyeknek nincsenek érintőik: az 55.26.1.l-es leltári számú hangszer egy szamica ami a tambura elődjének tekinthető és amely hangszeren nem együttesben játszottak, hanem csak önmagában. Ilyen játék módnál tonikában dó és szó, és a domináns dallamban ré-szó-ti-szó.t játszottak. A szamica A-ra vagy D-re volt hangolva. A facsapos régi típusú 4 húros szamica tamburák diatonikus hangsorúak. A húrokat Fejér megyében a' a

1 a' és e"-re hangolták.

66 Az új 5 húros kromatikus tamburák hangolása: e"e" h' fisz' cisz'. Az A basszprím tamburát a' a' e' e' h fisz -re és az E basszprím tamburát pedig e' e' h h fisz cisz -re hangolják. A győri gyűjteményben található basszprím 6 húros volt, de megjegyzendő, hogy egy a soproni hangszergyárban gyártott gyári hangszerről van szó, amelyet korábban gitárként leltároztak be. Valószínűleg gitár lett baszprímnek átalakítva. Hathúros basszprím tambura esetén a h húrt megkettőzik. A tamburabőgőt, A E H Fisz-re hangolják, ami két oktávval mélyebben azonos a basszprím hangolásával. A tamburabőgő azonban eltérően a nagybőgőtől, pengetős hangszer és ebből kifolyólag felépítésében különbözik attól. Mivel pengetős hangszer nincs a hangszertestben az úgynevezett lélek, és oldalnézetben is jól látható különbség hogy a húrtartó láb jóval kisebb, illetve a hangszer nyakán fogólapok találhatóak. A nagyobb testű tamburákban, mint amilyen a cselló tambura a brács vagy a tamburabőgő a hangszertestbe még tartó gerendákat is beleépítenek a hangszertestre ható nyomó és húzó erők ellensúlyozására. A tartógerendákat különböző helyekre építik be a hangszer készítői, de semmiképp nem kerülhetnek például a húrtartó láb alá, mert az erőteljesen negatív irányba befolyásolná a hangszer akusztikai tulajdonságait. A tamburáknak eltérően a gitártól, mozgatható a húrtartó lábuk, mert a hangolásnál üresen megpendítve az E húrt a húrtartó lábat felfelé vagy lefelé mozdítják a fedőlapon, hogy tiszta oktávot kapjanak. A tamburát szaruból vagy újabban műanyagból készült plektrummal pengetik. A tamburabőgőnél 64. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 46. 65. Uo.,47. 66. Uo.,47. 229