Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

BRAUER-BENKE J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban A citera hazánk területére valószínűsíthetően a nyugatra eső területekről érkezett vagy közvetlen osztrák átvétellel, vagy cseh-morva közvetítéssel. Először a vályú citera amelyből kialakultak a regionális különbséget mutató formák, majd újólagos hatásként a dunántúli hasas citera kialakulásához a stájer citera adta a formát. Cimbalom: A cimbalom a fogólap nélküli lapos citerafélék csoportjába tartozik. Fontos már az elején különbséget tenni a Schunda Venczel József pesti hangszergyáros által 1874ben kifejlesztett vagy kifejlesztetett pedál-cimbalom és a sima cimbalom között.

60 A cimbalmokat javarészt házilag állíthatták elő és ebből adódóan eltérőek a méreteik A szombathelyi gyűjteményben található egy 54 húros Vasszilágyról való cimbalom, melynek a leltári száma :60.68.1 A győri gyűjteményben egy 84 húros cimbalom található, melynek a leltári száma: 63.175.41 A múzeumok cimbalom anyaga: származási helyük és méreteik megadásával: A méretek sorrendje: 1) a trapéz alakú hangszertest alsó hosszabb szára, 2) a felső rövidebb szára, 3) az összekötő szárak, 4) a hangszertest magassága, - szombathelyi gyűjtemény, vasszilvágyi cimbalom: 780x475x475x110 mm, leltári száma: 60.68.1 - győri cimbalom: 885x500x440x90 mm, leltári száma: 63.175.4 A cimbalmok hangszekrénye a már említett kiváló akusztikai tulajdonságai miatt, javarészt fenyőfából készült, a húrtartó tőkéi viszont a keményebb juharfából. A cimbalom tartozéka a két vagy négy darab verő. Ezek általában dió vagy akácfából készülnek. A puha verő-párt vattával tekerik be, míg a kemény verő-párt vagy csupaszon hagyják vagy vékony bőrdarabot, esetleg filcet erősítenek rá. A cimbalmok hangsora diatonikus és körülbelül két oktávig terjed. A pedálcimbalmok hangsora már kromatikus. Sárosi kétféle hangolási módot különböztet meg mind a pedálcimbalomnál, mind a cimbalomnál.

61 A két legelterjedtebb hangolásmód az úgynevezett magyar hangolás és a fordított zsidó hangolás, mely utóbbi főleg a Dunántúlon volt elterjedt. Ilyen zsidó hangolású cimbalom a budapesti gyűjtemény 70.137.l-es leltári számú bakonygyepesi hangszere. A XVIII. században a cigánybandákkal együtt megtalálhatóak a zsidóbandák is, akik a cigányokhoz hasonlóan, olykor velük együtt játszottak szórakoztató zenét.

62 Magyarországon a cimbalom a XVIII. században terjedt el a cigányzenekarok által. De korábbi XVI: századi adatai is vannak.

63 Tambura: a lantfélék családjába tartozó kis testű, hosszú nyakú, érintős a húrokat az alsó tőkéhez rögzített, pengetős hangszer. A pengetős hangszerekbe szemben a vonósokkal nem tesznek lelket, amelynek a hangszertest rezonanciájában van nagy szerepe. A pengetős hangszerek felépítésbeli különbségük miatt, illetve a húrokra gyakorolt a vonósokhoz képest eltérő irányú erőhatásai miatt, a hangszertestbe úgynevezett támasztó gerendákat építenek be, amelyek a hangszer statikai tulajdonságát növelik és a rezonanciát is növelik, továbbítva a rezgéseket a hangszertestbe. Típusai: aprímtambura vagy tamburica, a basszprím tambura, a brács vagy kontra tambura, cselló tambura és a tamburabőgő. A Jugoszláv Országos Tambura Konferencián leszabályozták, hogy egy tamburazenekarnak milyen hangszerösszetételűnek kell lennie. 60. SciIUNDA V.JÓZSEF: A czimbalom története. 1907, 22. 61. SAKOSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 42. 62. GAI.AVICS GÉZA: Művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet. Ethnographia 1987, 180-181-182. 63. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 44-45. 228