Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Bartók szerint régebben fából is készítettek dorombot Magyarországon.'

6 A hazánkban elterjedt fémből készült dorombnak két fő része van. Egy ívben meghajlított keményebb fémből készült keret és egy lágyabb fémből készült jól rezonáló nyelv, amely a keret közepéhez van forrasztva és a túlsó végén felfelé hajlik melyet a mutató vagy a hüvelyk ujjával penget a játékos, miközben a másik kezével a keretet a szájához szorítja oly módon, hogy a keretet az ajkakhoz támasztja és az így nyitott szájban a nyelv mozgatásával lehet a keletkező hang magasságát-mélységét befolyásolni. A klasszikus zenében a XVIII. században volt népszerű.

27 A dorombok nagyobbrészt ausztrai gyári példányok voltak de vándor cigányok is készítettek. Inkább gyermekjátéknak minősült, mint hangszernek. Talán ennek is köszönhető hogy mindössze a győri múzeumban találtam egy példányt a 47.5.2.l-es leltári szám alatt. Láncosbot: Másnéven csörgősbot melyre láncot, fémkarikákat, pergőket vagy csengőket aggattak. Regölésnél, betlehemezésnél és a pásztortáncok alkalmával használták. Jellemző elterjedési területe a Kisalföld.

28 Egyedül a Néprajzi Múzeum anyagában volt két a Vas megyei Búcsúból való láncosbot. A leltári számuk: 66.21.1 és 66.21.2 Csengő: Javarészt gyárban készültek, de voltak falusi vagy városi csengőöntők is. Vándor cigányok és rézöntő mesterek is foglalkoztak csengőöntéssel.

29 Leggyakrabban a birkákra és csikókra rakták és csak elvétve használták marhákra. A nagyságát számmal jelölték. 1-től 16-ig.

10 A 14-es hangját Békefy egyvonalas asz-nak adja meg és a 10-est egy kvinttel feljebb kétvonalas «z-nek. A csengőket is összehangolták a kolompokkal. A legjobb csengő a szalamia-csengő volt amit az öntésénél használt szalmiák után neveztek így, mert a csengő 1 rész vörösrezet, két rész sárgarezet és valamennyi cinket és szalmiákot tartalmazott.

11 Ha nemesebb csengésűt szerettek volna akkor egy ezüstforintot is adtak az öntőnek, hogy azt is olvassza bele a csengőbe.

12 A csengők átlag súlya Sárosi szerint 0,25-1,50 kg. Azonban a Békefy által említett 16-os valószínűleg ennél nagyobb súlyú lehetett, illetve a székesfehérvári múzeumi anyagában is találtam ennél nagyobbat. A csengőknél szokták említeni az attól organológiailag különböző pergőt is. Amely egy gömbölyű a legtöbbszőr sárgarézből készült gömb az alján hasítékkal, amiben egy fémgolyó, vagy amit a múzeumi anyagban sokszor tapasztaltam, kavics van, ami a gömbben mozgás hatására ideoda pereg. A régióban a győri és a kapuvári múzeumokban találhatóak csengők. Kolompok: a kolomp és a harang a legtöbbszőr szinonim jellegűek. Van, ahol még csengőként és pergőként is nevezik a különböző nagyságú és eredetű kolompokat." De a Dunántúlon a leltárkönyvekben és a leírókartonokon csak a már fent említett csengővel és az attól anyagában és formájában jól elkülöníthető kolomppal találkoztam, ami vagy a néprajzos muzeológiában egységesülő elnevezésnek vagy egy regionális elnevezésnek köszönhető. A csengő anyagában rézből és ezüstből készült öntéssel és ebből adódóan sárga vagy ezüstös színű, a kolomp viszont vaslemezből készült hajlítással és keményforrasztással összeillesztve és fémes színét elvesztve fekete színű, főleg ott ahol a korrózió elleni védekezésként leolajozták vagy lezsírozták. A kolompokat a falusi kovácsok és nevükből adódóan a kolompár cigányok készítették. A kész kolompot azután behangolták, attól függően, hogy magasítani akarták vagy mélyíteni a hangját a kolomp nyelv által érintett oldalfal fölé illetve alá készítettek egy horpadást a kolomp oldalára." A behangolt ko26. VISKI KAROLY: Hangszerek. In: A magyarság néprajza II. 1934, 437 27. DARVAS GÁBOR, i.m. 27. 28. PALÁDl-KovÁCS ATTILA: Csörgősbot. In: Magyar Néprajzi Lexikon I. 1977, 534-535. 29. BODGÁL FERENC: Csengőöntő. In: Magyar Néprajzi Lexikon 1965, 484. 30. BÉKEFY ANTAI.: A bakonyi pásztorok zenei élete. In: Veszprém megyei múzeumok közleményei 13. 1978, 361. 31. Uo., 362. 32. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 21. 33. Uo., 21-22. 34. Uo., 22-23. 223