Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

BRAUER-BEN KE J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban lompokat aztán a pásztor emberek a saját harmóniaérzéküknek megfelelően vásárolták, és ha máshová szegődtek akkor is vitték magukkal. Ilyen harangsor látható Békefy cikkében Farkas Antal egykori gulyájának a harangjaival a háttérben.

35 Illetve a magyaralmási Lendvai János összehangolt kolompsora, amely a székesfehérvári múzeum anyagában található de valószínűleg már nincs csoportosítva összahangolás szerint.

36,37 Az összehangolt kolompokat a pásztorok egymás között csereberélték, az ilyen csereutakat nevezték vándorúinak.

38 Az összehangolt, vagy ahogy a bakonyi pásztorok nevezték az összaggyusztált harangsor hármashangzatot vagy egy színezett szeptimakkordot adott.

39 Sárosi hatféle típust különböztet meg a kolompok között.

40 1) alföldi: melynél, a nyílásnál a lemez széle vissza van hajtva, hogy ne repedezzen meg. 2) csákvári: 20 dkg-8 kg-ig, a Hortobágyon csak szilaj szarvasmarhára használják és gulyaharangnak is nevezik. 3) bánáti: jellegzetesen szűk nyílású. 4) disznókolomp vagy lapospergő: a kolomp alakja szögletes formájú. 5) dunántúli: kisebb méretű és gyengébb minőségű kolompár cigányok által készített olcsóbb kolompfajta melyet Stájerországban magyar harang-nak is neveztek.

41 6) oláhcsengő és a liptói kolomp vagy tótcsengő: egész hosszú szűk nyílású, csonka kúp alakú. A felsorolt típusok közül az alföldit, a csákvárit és a dunántúli kolompokat találtam a dunántúli múzeumok hangszeranyagában. MEMBRANOFON NÉPI HANGSZEREK Hangforrás a rezgő hártya vagy is egy kifeszített membrán, melyet a megszólaltatás módja szerint még tovább csoportosíthatunk:

42 1) ütéssel megszólaltatott: a) üst dobok b) cső dobok c) keretes dobok 2) dörzsöléssel megszólaltatott: a) bottal b) fonallal 3) fújással megszólaltatott: a) membrán b) cső Természetesen még további csoportosításuk is lehetséges, például: kézzel ütött dobok, vagy cső dobok stb... Azonban a magyar anyagban viszonylag kevés a dob, sőt az utóbbi kétszáz évben egyenesen kiszorult a tánczenéből a dob és a ritmus kíséretet a húros hangszerek vették át, ezért a további csoportosításukra jelen dolgozatban nincs szükség. 35. BÉKEFY ANTAL, i.m. 357. 36. PESOVÁR FERENC: Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene. 1982, 266-267. 37. Uo.,305. 38. Uo.,30. 39. BÉKEFY ANTAL, i.m. 356. 40. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 22. 41. HÖRMAN, KONRÁD: Herdengeläute und seine Bestandteile. IniHessiche Blätter für Volkskunde. XU. 1913, 75-76. 42. MICHELS, ULRICH, i.m. 33. 224