Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Az ismertetett osztályozási rendszert felhasználva, külön csoportként kezelve a hangszert helyettesítő eszközöket, mint amilyen a kanál, az ostor, a sarkantyú stb...Sárosi az alábbi csoportosítást alkalmazta a magyar népi hangszerekre: IS IDIOFON HANGSZEREINK: a deszkadob, a kalapácsos kereplő, a kereplő, a szekrényes kereplő, aszélkereplő, afacimbalom, a csengő, a kolomp, és a láncosbot és a doromb. MEMBRÁNOKON HANGSZEREINK: a mirliton (ami egy hangszínező membrán, mint például a nádiduda vagy a selyempapírral fedett fésű), a köcsögduda és a dtó. ClIORDOFON HANGSZEREINK: а citera, а koboz, atambura, а hárfa, а cimbalom, a gardon, а kukoricahegedű, а kóróhegedű, а hegedű, а kis és nagybőgő, és a tekerő. AEROFON HANGSZEREINK: a búgattyú, а /<?w/(hangkeltésre alkalmas levél vagy fűszál), és a levélsíp. Ezen belül megkülönböztethetünk: 1. KÜRT ÉS TROMBITAFÉLÉKET: ilyen a kanásztülök, a fakürt, és a trombita. 2. NYELVSÍPOKAT: ilyen a nádsíp, a duda, a regős síp, a klarinét, a schumda-tárogató, a töröksíp-tárogató, és a harmonika. 3. AjAKSÍPOKAT: ilyen a pánsíp, a tilinkó, a szélfurulya, a perembevágásos furulya, a cserépsípok, a harántfurulya, az okarina, a fűzfasíp, a furulya, és a hosszú furulya. A Mahillon-Sachs-Hornbostel-féle hagszertipológia felhasználásával kiegészített Ernst Emsheimer és Erich Stockmann általjavasolt szempontok még: 16 1) a hangszerrel kapcsolatos terminológia 2) a hangszer szerkezete, készítése 3) a játéktechnika 4) a repertoár 5) a funkciója 6) a történetisége és elterjedtsége Figyelembe véve a múzeumi hangszerek korát és állapotát, a játéktechnika és a repertoár ritkán vizsgálható szempontok. IDIOFON NÉPI HANGSZEREK Hangforrás a rezgő fa vagy fém. A hangszer-tipológia alapján hangkeltő eszköznek minősülnek de funkciójukban nagyobbrészt nem hangszerek. Michels, Ulrich további osztályozásánál a felépítés, az anyag és a forma a mérvadó." így megkülönböztethető még: I. közvetlen ütéssel megszólaltatott idiofonok a) összeütéssel b) ráütéssel II. közvetett ütéssel megszólaltatott idiofonok a) rázassál b)kaparással III. pengetéssel megszólaltatott idiofonok IV. dörzsöléssel megszólaltatott idiofonok V. fúvással megszólaltatott idiofonok 15. TARI LUJZA: Szignálhangszerek és dallamaik. In: Zenetudományi Dolgozatok 1978,125 16. TARI LUJZA, i.m. 125 17. MICHELS, ULRICH: Zene In: SH Atlasz 1994, 27. 221