Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Régészet - Takács Zoltán Bálint: A magyar honfoglalás előzményeiről
TAKÁCS Z. В..: A magyar honfoglalás előzményeiről lás történetét. 24 Ha arra az eredményre jutunk, hogy a császári munka egészében vagy részleteiben nem hiteles, ez esetben arra kell magyarázatot keresnünk, hogy mi az oka a torzításnak. Általában valamifajta hatalmi csoportosulás igényeinek való megfelelést sejtetnek, vagy a történetet leegyszerűsítésnek értékelik. 25 Egyazon hely merőben ellentétes értékelési lehetőségét jól szemlélteti a 39. fejezetben a kabarokkal kapcsolatban tett császári megjegyzés kommentálása. Konstantinosz szerint a kabarok, mivel erősek és bátrak, a háborúban a had élén állnak és „az első törzsek rangjára emelték őket". Elsősorban a külföldi szakirodalom ebben a csatlakozott nép vezető szerepét emelte ki, míg a magyar irodalom, Németh Gyula nyomán, a kijelentést a nomád hadviselés elvének a megvalósulása fényében értékelte, amennyiben a hadszervezetben való élenjárás nem a rangra, hanem az elő- és hátvéd szerepre utal, azaz egyfajta értéktelenségre. 26 Véleményem szerint a császári információkat alapvetően hitelesnek fogadhatjuk el abban a vonatkozásban, hogy az túlnyomórészt magyar informátor szájából származik. Kivételnek tekintem a fentebb már elemzett, a magyar honfoglalás előzményeit elmondó részeket (DAI 38/19-23, DAI 40/13-22). Magyar informátorok jelenlétére nemcsak Johannes Scylitzes és Johannes Zonaras megjegyzéseiből következtethetünk 27 , hanem magából a De administrando imperioból is, mint arra a fejezet elején már tettem utalást. Harmattá János a 37. fejezetben olvasható, magyar-besenyő háború leírásával kapcsolatos két időpont meghatározást, ti. „ötven évvel ezelőtt", valamint „a mai napig ötvenöt esztendeje,,, két 945ből és 950-ből származó feljegyzésre vezette vissza. 28 Bizánc mindig is törekedett arra, hogy megismerje a határainál élő, ill. az ott újonnan megjelent népeket, amelyek vagy szövetségesek lehetnek, mint arra a besenyőkkel kapcsolatban maga a császár utal, vagy éppen ellenségként fenyegethetik a birodalmat, mint arra szintén a császár utal. 29 A magyarok története is olyan követségtől vagy követségektől származott, amelyeket a magyarok küldtek a fővárosba. Figyelemmel a munka keletkezési idejének (948-952) hatalmi viszonyaira, amikor a magyarok már nem jelentettek veszélyt Bizáncnak, hálásak lehetünk, hogy egyáltalán szerepelnek a magyarok a császár írásában. A császári audencián mondanivalóját előadó magyar követ, követek a magyar uralkodó Álmos nemzetség történetét adta elő, és ez a tulajdonképpeni magyar, pontosabban fogalmazva türk hagyomány áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. 3 " A De administrando imperio 38. fejezetének egyik mondata is bizonyítja, hogy létezett ez a hagyomány, amely természetszerűen az uralkodó nemzetséghez kötődött. A történet szerint a kazár kagán a már Etelközben tartózkodó Levedinek felajánlotta, hogy a magyarok, a császár szóhasználatban türkök, fejedelmévé teszi. Levédi azonban maga helyett Álmost vagy Árpádot ajánlotta és végül a magyarok (türkök) Árpádot választották, és a döntést a kazár kagán el is fogadta. Árpád uralomra lépése után (pajzsraemelés) olvasható: „Árpád előtt a 24. Az előbbire példaként hozható fel KRISTÓ 1980. Az utóbbira ld. GYÖRFFY GYÖRGY: Honfoglalás és megtelepedés, in: Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig (főszerk. SZÉKELY GYÖRGY), Bp., 1984. 577-605. GYÖRFFY GYÖRGY: Kurszán és Kurszán vára, in: GYÖRFFY GYÖRGY: Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp., 1959. 157-159. nem fogadja el Árpád uralomra jutásának történetét, más vonatkozásban viszont használja Konstantinoszt 25. DÜMMERTH DEZSŐ: AZ Árpádok nyomában, Bp., 1981. 77-81. szerint Bulcsú a kabarok főnökeként adta elő saját verzióját Bizáncban. VÁCZY PÉTER: A magyarok vándorútja keletről nyugatra, Antik Tanulmányok 1975. 284. 26. Összefoglalóan: TÓTH SÁNDOR: Kabarok (kavarok) a 9. századi magyar törzsszövetségben, Századok 118 (1984):1. 111-112. KGGERS, MARTIN: Beiträge zur Stammesbildung und Landnahme der Ungarn, Teil 1: Die ungarische Stammesbildung, Ungarn Jahrbuch 23 (1997). 10-11. a kavarok jelentős különállását vallja a magyar törzsszövetségen belül, nemcsak Konstantinoszra, hanem a Salzburgi évkönyvre is hivatkozva. 27. Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, (ford., kiad. MORAVCSIK GYULA), Bp., 1988. 85., 100. 28. HARMAITA JÁNOS: Lebédia és Atelkuzu, Magyar Nyelv 80 (1984):4. 426. 29. DAI 5/11-13: a besenyők könnyedén győznek a bolgárok felett. DAI/1/16-24: „Úgy vélem, hogy minden időben előnyös a rómaiak császárának, ha azon van, hogy a besenyők népével békében legyen..." 30. E szempont figyelembevételével mutattam be Levédi és Levedia szerepét, TAKÁCS 2001., valamint TAKÁCS, ZOLTÁN BÁLINT: Khazars, Pechenegs and Hungarians in the Ninth Century, in: HASAN CELAI. GÜZF.L - С. СЕМ OGUZ - OSMAN KARATAY (ed.): The Turks 1. Early Ages, Ankara, 2002. 524-532 210
