Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Régészet - Takács Zoltán Bálint: A magyar honfoglalás előzményeiről
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Ezen megszerzett területen vándorolnak ők egyik helyről a másikra. Minorsky szerint a török besenyők területe ezen nép régebbi lakóhelyét írja le az Ural és a Volga között, míg a kazár besenyők leírása az új, az Azovi-tengernél található szállásterületre vonatkozik. 1 ' A török besenyők határainak értelmezése nem egyértelmű, ugyanis az egyes népek leírása nem egyeztethető össze egyértelműen. Jól szemlélteti ezt a török besenyőket keletről határoló oguzok leírása. Róluk azt tudjuk meg, hogy nyugati és déli határukat a Volga alkotja. A kazárok esetében szintén határt alkot a Volga. A török besenyők határai tehát valahol itt kereshetők, a Volgától keletre eső vidéken. Jól beleillik ebbe a képbe a Konstantinosz császár által mondottak, miszerint a besenyők eredeti szállása, őshazája az Etil, azaz a Volga és a Jejik, azaz az Urál folyók között van (DAI 37/2-4). A császár egy másik megjegyzése, miszerint a besenyők egy részét kangarnak is nevezik (DAI 37/6869 és DAI 39/19-23), tovább árnyalja a képet. Czeglédy Károly a Már Aba és Már Gregor szír nyelvű életrajzaiban talált egyik írásképet Hangaraye formában rekonstruálta és azt a kangar népnévhez csatolta. Omeljan Pritsak a rekonstruált alakot a tochár nyelvből magyarázta és összevetette a kis Yüeh-chih fejedelemségekkel. Legújabban azonban Harmattá János a szentek életében található íráskép olvasatát nem fogadja el és törli azt a besenyőkre vonatkozó adatok közül. 20 így ez esetben két munka, a Hudud al-'alam és a De administrando imperio áll a rendelkezésünkre, de ezek alapján is sokat megtudhatunk. A DAI 38/19-23. szerint a besenyők a kangar elnevezést korábban viselték. A 'korábban' kifejezést a császári lejegyzés idejéhez, tehát csak a 10. század közepéhez viszonyítva értelmezhetjük, azaz pontosabb időmeghatározást nem tesz lehetővé. Mégis maga a szófordulat egy steppei népalakulás folyamatába enged bepillantást. A 'korábban' kifejezés arra az eseményre utal, amikor a kangarok megtelepedtek a besenyők földjén és az ott talált népeket, néptöredékeket saját hatalmuk alá vonták. Maga a kangar név az új népcsoport belső elnevezése lett, az idegen szemlélők számára azonban ez a változás nem tűnt fel. Ok továbbra is a terület egykori lakosairól, a besenyőkről nevezték az akkor már minőségileg más, új népalakulatot. A besenyők itteni korábbi folyamatos jelenlétére utal a Hudud al-'alam megkülönböztetése, amely egyedülálló módon választja szét a török és a kazár besenyőket. A két megnevezés mögött valóban fennáll egy területi különbség, mint arra Minorsky is utal, de egyben a kangarok megérkezése előtti időszak emlékeként is értelmezhető a különbségtétel. Ez leginkább a török besenyők esetében képzelhető el leginkább. A DAI 37. fejezetének megjegyzése, hogy csak a besenyők egy részét nevezik kangarnak, szintén támogatja a feltételezést. Mindebből az is következik, hogy erről egy kangar informátor számolt be Bizáncban a császári udvarban. Az informátor magát kangarnak nevezte, de a bizánciak besenyőnek. Összefoglalva, a Volga és az Urál folyó között az addig is ott lakó besenyőket a kangarok újjászervezték. Ennek eredményeképp ugyan a steppei szemléletnek megfelelően egy új hatalmi csoportosulás jött létre, de az idegen szemlélő számára ez a változás nem jelent meg. Ez az oka annak, hogy az itt kialakult új népcsoport továbbra is besenyő név alatt szerepel forrásainkban. Csak a széles látókörű Konstantinosznak köszönhető, hogy fennmaradt az új népalakulat önelnevezése, a kangar. A kazár besenyők kifejezés értelmezésénél utalnunk kell ibn Rusztára, aki a Kaganátus földrajzi és politikai leírásánál megemlíti, hogy a kazárok minden évben megtámadják a besenyőket. 21 A Volga és az Urál között létrejött új csoportosulásnak nemcsak a kazárok, hanem kelet felől az úzok nyomásának is ellent kellett állnia. Egyértelműen utal erre Konstantinosz munkájának 37. fejezetének elején, ahol röviden áttekinti a besenyők történetének csomópontjait. Itt olvassuk, hogy a besenyők azért kényszerültek 19. A török besenyők leírása: Hudud al-'alam 20. § 101. A kazár besenyőké Hudud al-'alam 47. § 160. Minorsky kommentárja Hudud al-'alam 443. 20. CZEGLÉDY KÁROLY: A kangarok (besenyők) a VI. századi szír forrásokban, MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 5 (1954) 243-76. PRITSAK, O.: The Peècnegs: a Case of Social and Economic Transformation, Archívum Eurasiae Medii Aevi 1 (1975) 212-214. HARMATTA JÁNOS: Egy szaszanida arany pecsétgyűrű felirata, in; BÁLINT CSANÁD, Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Régészeti tanulmányok, Szeged, 342-348. 21. KMOSJCÖ 1997.204. 207
