Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Takács Zoltán Bálint: A magyar honfoglalás előzményeiről

TAKÁCS Z. В..: A magyar honfoglalás előzményeiről kezesünkre, amelyek alapján végig tudnánk követni az idő előrehaladtával a határok változását. Hasz­daj ibn Sap rut cordobai zsidó orvos és József kazár uralkodó levélváltásában olvashatjuk a kazár terüle­tek leírását, azonban nem abszolút számokban, mint például ibn Saprut saját hazájára vonatkozóan, ha­nem népek felsorolásával. Analógiával szolgálhat Kül tegin és Bilge kagán felirata, amelyek elején hasonló elv szerint kerül bemutatásra a türkök hatalmi területe, azaz a népek felsorolásával. Jól magya­rázható a források ilyetén fogalmazása a steppei hatalmi felfogással, miszerint a steppei állam nem a te­rületiségre, a határok pontos megvonására épül, hanem a meghódított, behódolt népekre. 15 Nem kazár források alapján sem tudunk azonban pontos képet adni a kaganátus kiterjedéséről. A muszlim források közül a 10. század elején író ibn Ruszta annyit mond el a besenyő földtől tíznapi útra elterülő kazár te­rületekről, hogy széles ország az és az egyik oldalán egy nagy hegy van, amely Tiflis vidékéig terjed. Szól még két jelentősebb városról, Etilről és Szamandarról." 1 VII. Konstantinosz munkájában sem találunk olyan részt, amelynek segítségével pontosan meg le­hetne határozni a birodalom határait. A császár egy helyen azonban említést tesz Sarkéiról, amely a ka­zár-besenyő határon volt található. Az adat azonban nem vonható be a 9. század viszonyainak vizsgála­tába, ugyanis Konstantinosz csupán a 10. századi besenyő területek leírásakor említi az erődöt, és csak ennek során tér rá a 9. század első felében történt felépítésének körülményeire. A leírásból tehát, figye­lembe véve a steppei határok gyors változásait, csak a 10. század közepi állapotokra vonatkozóan lehet megállapításokat tenni. Emellett a régészeti kutatások által felszínre hozott leletek szerteágazó kapcso­latokra utalnak a Krímmel, Bizánccal, valamint a transzkaukázusi és közép-ázsiai területekkel. A kép­hez hozzátartozik az is, hogy a kereskedelmi úton idekerült leleteken kívül jól megfoghatók a helyi kéz­művesség termékei is. Mindez inkább a nyugodt mindennapi élet képét vetíti elénk, mintsem az állandó háborúskodást vagy legalább készenlétet, mint azt egy határerőd esetében elvárhatnánk. Hasonlóan a Kazár Kaganátushoz, a besenyők 9. századi földrajzi helyzete sem határozható meg a maga teljességében. 17 Ráadásul ez esetben még olyan forrás sem áll a rendelkezésünkre, amely legalább felsorolná, hogy milyen népek tartoznak a besenyők hatalma alá, mint azt József kagán megtette a Kaganátus esetében. A muszlim szerzők alapján a 9. századi besenyő szállásterület a dél-orosz steppére lokalizálható. Az e vidékre vonatkozó legfontosabb értékelhető információkat a Hudud al-'alam nyújtja. A 10. század má­sodik felében ismeretlen szerző által perzsa nyelven írt munka több fejezetében foglalkozik a török né­pek lakta vidékekkel, országokkal, így a kazárokkal és a besenyőkkel is. Az egyes népek leírásánál a tér­képet használó szerző az adott nép által lakott terület határait írja le, majd rátér az ott található városok rövid bemutatására. A Hudud al-'alam forrásai szélest kört ölelnek fel, amelyek szétválasztása évtizede tárgya a filológiának.' 8 A kazárok a besenyőkhöz való kapcsolatának kérdéskörét tágíthatja a besenyők­re vonatkozó két leírás. A szerző két besenyő csoportot különböztetett meg: a török besenyőket és a ka­zár besenyőket. A török besenyők által lakott terület határai a következők: keleten az oguzok (Ghuz), délen a burtászok (Burtas) és Baradhas nép, nyugaton a magyarok (Majghari) és a Rus, északon pedig a Ruthas folyó. A kazár besenyők határai a következők: északon a Kazár-hegy, délen az alánok, nyuga­ton az Oguz-tenger, északon a Mirvat nép. A szerző a földrajzi behatároláson kívül beszámol arról is, hogy a kazár besenyők korábban a török besenyők egy csoportja volt, akik meghódították új területüket. 15. A kazár levelezésre, miszerint az a kaganátus megszűnése után keletkezett ld. VÉKONY GABOR: A kazár kérdés I. A kazárok és a zsidóság, Eleiünk 30 (1992):8-9. 919-930. Az orkhoni feliratok részletes elemzése a kérdés szempontjából VÁSÁKY IsivÁN: Nép és ország a türköknél, in: TÖKEI FERENC (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok, Bp., 1983. (a továbbiakban: VÁSÁRY 1983) 189-213. 16. KMOSKÓ MIHÁLY: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom 1/1, Bp., 1997. (a továbbiakban: KMOSKO1997) 203. 17. A besenyők korai és egész történetére ld. KURAT, A. N.: Perének Tarihi, Istanbul, 1937. 286. 18. A klasszikus munka MlNORSKY, V.: Hudud al-'alam. The répons of the World. Л Persian Geography 372 AU. - 982 A.D., London, 19702. (a továbbiakban: Hudud al-'alam) 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom