Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Takács Zoltán Bálint: A magyar honfoglalás előzményeiről

TAKÁCS Z. В..: A magyar honfoglalás előzményeiről A magyar honfoglalás okai között ma egyértelmű bizonyossággal jelölik meg a besenyők Etelközbe, a magyarok szálláshelyére vezetett támadását, amelynek következtében a magyarok kénytelenek voltak elhagyni lakóhelyüket és új helyre, a Kárpát-medencébe költözni. A felfogás olyannyira tartja magát, hogy a besenyő támadást negligáló véleményeket akár szélsőségesnek is minősíthetik, 1 még abban az esetben is, ha tudományos igényű feldolgozás, bizonyítéksor áll mögötte. Az ilyen minősítés feltételezi, hogy rendelkezünk egy olyan standard, konkrétan a magyarok honfoglalásával kapcsolatos, biztos tala­jon álló állásponttal, amely sem teljes egészében, sem részleteiben nem támadható, mert az alátámasztást nyer a források által, és elfogadást a szaktudomány részéről. Ilyen biztos talajon álló nézet azonban nem került megfogalmazásra, amin nem is csodálkozhatunk, mint azt néhány forrás és a rájuk vonatkozó vé­lemények rövid áttekintéséből is láthatjuk. A FORRÁSOK Regino, volt prümi apát (892-899) Trierben 908-ban befejezett Világkrónikájában évszám szerinti rendben haladva a 889. évnél mondja el a magyarokkal kapcsolatos ismereteit. Az apát két okot jelölt meg arra vonatkozóan, hogy a magyaroknak miért kellett elhagyniuk hazájukat: egyrészt a besenyők tá­madása, másrészt a magyarokat, azok túl nagy száma miatt már nem tudta ellátni a szkítiai föld. Regi­no tudósítását a kutatás egyik vonulata, egyeztetve azt Konstantinosz alább idézett munkájával, a Levédiából való meneküléshez kötötte, míg a másik a Kárpát-medencébe való beköltözés forrásaként hasznosította. 4 Ismereteim szerint a szakirodalom nem tulajdonított különösebb jelentőséget a tudós apát azon kitételének, miszerint a besenyőknek azért sikerült a magyarok elleni akciójuk, mert nem csak számban, hanem vitézségben is nagyobbak voltak. Regino három év (889, 894, 901) eseményei kapcsán említi a magyarokat, és már első alkalommal megjegyzi, hogy a magyarok fenevadnál is kegyetlenebb nép, akik az itáliai királyság nagy részét is elpusztították. A 90l-es esztendőnél pedig részletesen beszél a magyarok észak-itáliai hadjáratáról, amelynek során azok végtelen nagy pusztítást vittek végbe, és ke­gyetlenül pusztították az ellenálló lakosságot, köztük sok püspök és gróf is áldozatuk lett. Az ilyen hí­rek hallatára érthető, hogy a 889. évnél az apát miért írja le olyan kegyetlennek a magyarokat, akik nem­csak veszélyesek, hanem fenevad módjára élnek. Regino toposzokat használ, de nem véletlenül. Olvasóiban érzékeltetni akarja, hogy ez a keletről való nép kegyetlen módon tör a keresztény emberek­re, megölve nemcsak a városok lakóit, hanem Isten szolgáit is. Viszont van esély ellenük, hiszen van rá példa, hogy legyőzhetők. A példát pedig a besenyők mutatják, akik igaz, hogy pogányok, de minden­képp vitézebbek, mint a magyarok. Regino krónikája, véleményem szerint, ezért nem hozható fel egy­értelműen bizonyíték gyanánt amellett, hogy a besenyők idézték volna elő a magyarok átköltözését a Kárpát-medencébe. Az e megállapítást tartalmazó mondat egyelőre csak a tekintetben érdekes, hogy egyáltalán tud a besenyőkről, és azt ebben a formában adja elő, hiszen minderről más korabeli forrás nem tesz említést. Tudjuk azonban, hogy ekkor szoros a kapcsolat a bizánci és az európai területek kö­zött. Egy követjárás emlékét őrizte meg például a Fuldai Évkönyv, amikor azt írja, hogy Leó császár Lázárt küldte el Regensburgba/ Valószínű, hogy Regino is egy bizánci szemtanú beszámolóját örökí­3. „Van olyan szélsőséges álláspont is, amely egyenesen megkérdőjelezi a besenyő támadás megtörténtét, s a magyar történetírás komplexumáról beszél." TÓTI i SÁNnou LÁszi.ó: A honfoglalás, in: KRISTÓ GYUI A - MAKK FERENC (szerk.): Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről, Szeged, 1996. 46. A „besenyő komplexumról" PADÁNYI VIKTOR: Denlu-Magyaria, Veszprém, 1989. 372-376., 411-421. 4. A honfoglalás korának írott forrásai, szerk.: KRISTÓ GYVÍA, Szeged, 1995. (a továbbiakban HK1F) 195. (Kordé Zoltán fordítása). A 899-es évszám hiteléről GYÓRI-'FY GYÖRGY: A besenyők európai honfoglalásának kérdéséhez, Történelmi Szemle 14 (1971):3-4. 282-283. A Levédiából való távozáshoz kapcsolta CZEGLÉDY KÁROLY: A IX. századi magyar történelem főbb kérdései, Magyar Nyelv 41/42 (1945646):1. (a továbbiakban CzEGI.ÉDY 1945/46) 47-48. Etelközhöz kötötte GYÓRI-I-Y: ibidem 5. HKIF 190-191. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom