Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Természettudomány - Balogh Lajos. Gáyer Gyula – az Alpok növényvilágának kutatója – Savari Múzeumban őrzött alpesi növénygyűjteménye

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) a fajok itt, a hegynek soha el nem jegesedett csúcsán élték át a jégkorszakot, a gleccserektől felszabadult területek gyér növényzete pedig mutatja, hogy milyen lassan és fokozatosan népesednek be az ilyen helyek. A mai Spitzbergák egy tájképe legjobban mutatja, hogy milyen lehetett e vidék képe a jégkorszak idején. " Köröskörül hó és jég, a halálfehér birodalma. De a gleccserekből kiemelkedő csúcsokon akkor is ott virultak az alpesi flóra legszebb gyermekei. Sokat lehetne még beszélni ennek az egyetlen kirándulásnak tanulságairól, de a célom nem volt más, mint egy típusos példán bemutatni az Alpok jellemét s néhány adatot szolgáltatni azoknak a turistáknak, akik a természet szépsége mellett a természet lelkét is meg akarják ismerni. " A tudományos ismeretek hatékony és élvezetes átadására való képessége folytán az élet idővel tanári feladatok elé is állította, noha ezt korábban nem kereste. A Trianon miatt Kolozsvárról Szegedre menekült Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem matematikai-természettudományi kara megkeresésére Gáyer nagy örömmel vállalta a tanítást. Kollégiumokat hirdetett és lelkesedéssel foglalkozott előadási anyagainak összeállításával. Az egyetem nemsokára a növényföldrajz, majd a növényrendszertan tárgyköréből is magántanárrá habilitálta. Itteni működésének emlékét a hallgatóinak kéziratban közreadott „Az Alpok és Kárpátok fátlan övének (regio alpina) növényföldrajza" című litográf jegyzete őrzi (GÁYER 1928b).'* Szerteágazó muzeológiai tevékenysége keretében természetrajzi képgyűjteményt is létesített, amely az Alpok egyes tájait és növényeit ábrázoló számos fényképet (vö. 1. ábra), képeslapot, könyvbéli reprodukciót, ritkán eredeti növényábrázolást

29 is tartalmaz. A fényképek nagy részét az alpesi útjaira őt gyakran elkísérő szombathelyi törvényszéki tanácselnök és jó barát Fodor Ernő,

10 valamint a szintén szombathelyi Farkas Géza készítették.

11 Óriási értéket képviselt a több mint 30 éves florisztikai munkásságának gyümölcseként létrehozott és jó karban tartott rendszeres növénygyűjteménye. Benne Vas vármegyén kívül a Dunántúl s különösen a Keleti-Alpok flórája is gazdagon volt képviselve, amelyet végrendeletileg a szegedi Ferenc József Tudományegyetem növénytani intézetére hagyott (LENGYEL 1934).

12 A — későbbi nevén -József Attila Tudományegyetem növénytani tanszékén Greguss Pál professzor külön szobában őriztette a magánherbáriumot. A II. világháború alatt az egyetem épületében rövid ideig kórházat rendeztek be. Ekkor sok más értékes gyűjteménnyel együtt a Gáyer-féle herbárium is szinte teljesen megsemmisült. A front elvonulása után Greguss professzor a megmaradt herbáriumi lapokból központi tanszéki herbáriumot készíttetett, mely jelenleg (1983-ban) 8 ezer darabból áll. Ebben a tanszéki herbáriumban, rendszertanilag szétosztva megtalálhatók a Gáyer-féle gyűjtemény maradványlapjai is, az eredeti címkékkel, leírásokkal — írja az azóta elhunyt Gulyás Sándor professzor (VÉRTKSINÉ 1983). Főként Kőszegről, Velemből és Pozsonyból gyűjtött példányai szerepelnek, köztük az általa feldolgozott detrekőcsütörtöki (Pozsony megye) lápból származó néhány növény (VÉGI INÉ 1961).

11 Herbáriumi gyűjteményének kis részét a szombathelyi Savaria Múzeum természettudományi osztálya őrzi. Ezeket részben kerti növénygyűjteménye jelenti, részben a termés- és faminta-gyűjtemény tartalmazza, valamint — a spontán flórából gyűjtött - néhány tucat további herbáriumi lapja van. Ezért is bír különös jelentőséggel az Alpokbéli magashegységi kirándulásainak jelképes herbáriumi dokumentációjaként fennmaradt kis kollekció. 27. A cikk kezdő illusztrációjaként megjelent fényképre utal: (repülőgépről felvett) Spitzbergai tájkép, mint a jégkorszak képe (Natural History, New York, 1928, p. 456.); Phot, repród. Farkas Géza, ded. Gáyer Gy. „Ilyen tájképek lehetnek az Antarktisban s ilyen volt az Alpesek képe a jégkorszakban." - SM Term.tud. Oszt. fényképtára: F. 385. 28. Ebben kissé érezhető, hogy a Kárpátokban nem mozgott olyan otthonossággal, mint kedves Alpeseiben (LENGYEL 1934). 29. Ilyen az egykori Vas vármegye területén, Borostyánkő vidékén is előforduló - egyébként szubalpin elterjedésű - tavaszi tárnicsról (Centiana verna L.) Gáyer megbízásából Vizkeleti Vargha Andor által készített színes tusrajz (vö. BALOGH - VlG 2001) 30. így például azt a fényképet, amely egy cserje alakú cirbolyafcnyőről készült a tiroli Schober-hegységben; mellékelve van hozzá a Gáyer megbízásából bizonyos Horváthné által erről készített rajz, utóbbinak néhány sorával kísérve (1930. jan. 27.) (vö. GÁYKK 1930d). - SM Term.tud. Oszt. fényképtára: F. 697. 31. Lásd az 1. ábrát, amelyet a Gáyer által a Hochgolling-on szedett havasi gyopárnefelejcsről (Eritrichium nanum) készített üvegnegatívra. - SM Term.tud. Oszt. fényképtára: F. 6. 32. vö. még GÁYKK (1929a) 33. vö. még Il.OSVAY (2001) 17