Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Természettudomány - Balogh Lajos. Gáyer Gyula – az Alpok növényvilágának kutatója – Savari Múzeumban őrzött alpesi növénygyűjteménye
BALOGH L.: Gáyer Gyula - Az Alpok növényvilágának kutatója GÁYER GYULA ALPESI NÖVÉNYGYŰJTEMÉNYE A SAVARIA MÚZEUMBAN „Szíves visszaemlékezésül az első alpesi túrára: Dachstein, 1927. VII. 23-25. dr. Gáyer Gyula" 3 * - ez a kézzel írott mondat áll a növénygyűjtemény elé illesztett, első előzéklapra ragasztott címkén. A másodikon pedig kilenc darab 7,5 X 5,5 cm-es fekete-fehér fénykép található, az alábbi dedikálással: „Szíves emlékül: Fodor Ernőtől". 35 Ezek a fényképek azonban nemcsak a Dachstein hegységben készültek, miként a kollekció sem csak ott gyűjtött növényeket foglal magában. Minden fénykép (vö. 2-10. ábrák) és a lapoknak is több mint fele a Dachstein és a Hochgolling térségéből származik. Valószínűleg arról a kirándulásról, amely a Turistaság és Alpinizmus című folyóiratban megjelent ismeretterjesztő írásának alapjául szolgált (GÁYER 1930b). Az A/4-es méretű papírívekre felragasztott növényeket tartalmazó, mintegy félszáz lapos gyűjtemény zöld színű irattartóban van. Címkéjén az alábbi felirat olvasható: „Alpesi növények. 55 db. Leg.: 1927. VII. 23-25. Gáyer" - minden bizonnyal Horváth Ernő (1929-1990) írásával, aki 1954-től 1989-ig a Savaria Múzeum természettudományi osztályának vezetője volt. Az 53 felcédulázott lapon valójában 54 taxon 16 szerepel, 55 lelőhelyről." A mappa Horváth által írt külső, illetve Gáyertól származó belső felirata alapján tartalmát valószínűleg Horváth szedhette egybe - esetleg ragasztathatta lapokra — Gáyernek a dachstein-i és más alpi hegységekből származó, megmaradt anyagaiból (amelyek tehát nemcsak a címkén feltüntetett négy napon lettek gyűjtve). Ezek a területek az alábbiak (lapszám): Stájerország: Hochgolling (20), Dachstein (10), Eisenerzi-Alpok (10), Rax-Alpe (1); Tirol (6), ebből: Blaser (2), Karwendel (1). A növények latin nevén kívül a cédulákon csak a lelőhely van feltüntetve. Leggyakrabban csak a nagytáj (pl. Dachstein), néha közelebbi helyhez kötés is szerepel (pl. Sulzkar bei Johnsbach). Gáyer 37 lapja mellett 6 olyan lap is van a kis gyűjteményben, amely nem tőle származik. Az ismeretlen gyűjtő kilétét eleddig nem sikerült kideríteni. Bunke Zsuzsanna szerint' 8 „ ... nagyon idős ember lehetett. Csak Anton Rochel (1770-1847) kézírásában emlékszem arra a momentumra, ami itt előfordul: a latin kis с betű felső szárvége elé külön odatett kis vonalkára". Lapjain nem szerepel a lelőhely, így inkább didaktikai céllal gyűjthette be őket. A növény latin nevén kívül csak a termőhelyi viszonyokat tünteti fel. Ezen adatok jellege, súlyozása alapján úgy tűnik, hogy a geológiában járatos ember lehetett, akit a fajok elterjedése is érdekelt. 1 ' Gáyer Gyula, a magashegyvidékek — különösen az Alpok — szerelmese nagyrészt elpusztult növénygyűjteményének megmaradt és itt ismertetett jelképes kis gyöngyszemét e sorok írója a Savaria Múzeum herbáriuma (SAMU 40 ) magashegyvidéki és arktikus gyűjteménye 4 ' megalapítójának tekinti. Noha az intézmény gyűjtőkörét tekintve ez csak mellékes, kiegészítő anyagnak számít, Gáyer Gyula emlékének - a hegybérceket járva - ezzel is adózik. 34. Valószínűleg az első igazi magashegységi túrára utal, hiszen az Alpok számos térségét sokkal régebb óta, rendszeresen látogatta. 35. Nyilván Gáyer útitársaként készíthette e képeket. 36. Az 54. taxon a Saxifraga aizoides L. forma crocea Gaud, (pillás kőtörőfu sáfrányszínű alakja) 37. A Saxifraga exarala Vili. subsp. pseudoexaraia Braun-Blanq. (pézsmaillatú kőtörőfu) egy lapon szereplő példányai részben a Hochgollingról, részben a Dachsteinről, a Valeriana cellica L. (havasi macskagyökér) esetében pedig részben a Hochgollingról, részben az Eisenerzer Reichenstein-ről származnak. 38. In litt. 2003. jan. 3. 39. vö. a 14. ábrával 40. A Savaria Múzeum Index Herbarioram-ban (New York Botanical Garden) nyilvántartott növénygyűjteményének nemzetközi rövidítésneve (akronímája) (vö. BALOGH 2001). 41. Tömör ismertetését lásd e cikk elején, lábjegyzetben. 18
