Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain

ILON G.: Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről ter. Bronz napkerekes kocsit röpítő madárrajábrázolást ismerünk a már idézett Szászvárosszékről (Ora§tie, Románia) is. Ebbe a kultúrkörbe tartozik a Soproni Múzeumban őrzött hasfalvi (Haschendorf, Burgenland) korong, ahol kerekekre helyezték a napkorongot (BUNKER 1914) és a távoli svédországi Bálákra ugyanilyen megfogalmazású emléke (BROBY-JOHANSEN 1979 77, 107. kép). Ezek távoli analógiája a Trundholm-i (Dánia) ún. napszekér. Itt a hatkerekű kocsit ló vontatja. A kocsin koncentrikus körökkel díszített aranylemezzel borított bronz korongot helyeztek el. Áldozati emlékként interpretálják. A közösségi szertartásokon (körbehordozás, „körmenet") az asztrális kellékeket és a nemiség jelképeit - e makettek szerint - tehát kocsin szállították. A jelenetet két soproni kora vaskori edény (GALLUS 1934 Taf. 2) ábrázolása meg is örökítette. Érdemes tehát meggondolni a SCHAUER (1983 49) által felvetett hipotézist: a soproni kocsin álló és szállított (körmenet?), háromszögben végződő hosszúkás tárgy vajon nem az Ezelsdorf-i, Schifferstadt-i (MENGHIN 1983 Abb. 28, 30) stb. „kúp" alakú, férfiasságot jelképező aranytárgyak ábrázolása-e? A kányái kocsiurna figyelemreméltó távoli analógiája (napkerekes kocsi négy madárfigurával) a szintén dániai (Seeland) Skallerup-i urna (SCHAUER 1983 38, Abb. 12).'° Összegezve: a kocsikast jelképező tál a Hold, a kerekek a Nap szimbólumaként egy ugyancsak érdekes és elterjedt együttest alkotnak. A kocsi és a kerék szimbolikája (ENCIKLOPÉDIA 1988 139-140) alapján nagy valószínűséggel egy ősi, bronzkori Napistent feltételezhetünk, aki nem csak az ún. nagy civilizációkban és hosszú (pl. Ré, Zeusz/Juppiter, Héliosz/Apollón) időintervallumban található meg. Az is megállapítható, hogy amíg a késő bronzkorban a napbárka-motívum (ld. bárka = csónak: ENCIKLOPÉDIA 1988 50-51, madár és nap kombináció (!): Borgs Steri, Svédország - BROBYJOHANSEN 1979 92. kép) az elterjedtebb, illetve megjelennek a kocsik madarakkal kombinálva, a kora vaskorban a madarakat felváltják, és feltűnnek mellettük a kocsit vontató lovak (Sopron, Trundholm). Ha gondolatmenetem helyes, akkor talán ilyen jellegű, a földi hatalom Égi eredetű, vagy Égi megalapozottságú, „Égi legalizáltságú" emlékként is értelmezhetők a bronzkori Kárpát-medence „uralkodóinak" fejékei, az ún. diadémok. Megjegyzem ezek formai előzményei a rézkorból is ismeretesek. A szűkebb régióban maradva pl. a Balaton-Lasinja kultúra késői fázisának bátaszéki edénye diadéma-dísze napszimbólummal (BONDÁR 1998 24, Abb. 1-3), vagy a bádeni kultúra vörsi diadémája." Ezeken a réz- és bronzkori tárgyakon a spirális (csigavonalban tekercselt réz- vagy bronz huzal), a Nap-szimbóluma jelzi a hatalom Égi eredetét. Az 1929-ben (MOZSOLICS 1950) a velemi Szent Viden talált kincs anyaga, az arany, az istenek férne pedig tovább fokozza és konkretizálja az üzenetet. A kincs darabjai, a diadém és a korongok is koncentrikus- és spirálkörökkel díszítettek, a cikk-cakk és Л-minták (BANDI 1982 Abb. 1-4) pedig együtt akár a Napot és sugarait is jelenthetik? A nyersanyag felől megközelítve a kérdést: szombathelyi diadéma tehát a velemi arany diadémát viselőhöz képest vagy egy kevésbé rangos személyre, vagy a hétköznapibb vezetői viseletre utal. A vizsgálódásunkba bevonható további Velemből származó együttes az 1977-es ásatás bronz ékszerleletének nyakba akasztható és/vagy felvarrható küllős kerekei (BÁNDI-FEKETE 1977-78 20-22. kép). Valószínűleg ezek is ősi napkorong-szimbólumok. Unikális leletegyüttesnek számít a késő bronzkori urnamezős kultúra békásmegyeri temetőjének már említett három „varázsló"-sírja, amelyek tovább színezik a képet. Az urnákba illetve melléjük agyagból megformázott asztrális plasztikákat: a Napot, a Holdat és a csillagokat helyeztek el. Mindenegyes készlet az égbolt teljeségét fejezi ki. A temetőben tehát együtt van a bronzkori ember hitvilágának egésze: a lélekmadár (askos), a lábbeli alakú edény (időmérő eszköz? - KALITZ-SCHEIBER 1991 Abb. 13. 2, NAGY 1979 42. ábra) és az astrális-lunális szimbólumok. Ugyanezen tárgytípusok többsége fellelhető a Vas megyében található velemi Szent Viden (MlSKE 1907 LIV. t. 27, LVI. t. 17) és a Celldömölk melletti Ság hegyen (PATEK 1968 XXV. t. 1-2). Utóbbi késő bronz- vagy kora vaskori települé10. A két terület, úgymint a Kárpát-medence és Skandinávia figyelemreméltó kapcsolataira legújabban Szabó Géza mutatott rá néhány tanulmányában (1993, 1995, 1996). 11. Évezredek üzenete a láp világából. Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979-1992. (szerk. KÖLTŐ L. - VÁNDOR L.) Kaposvár-Zalaegerszeg, 1996. ÍJ. 132