Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) sén még az 1930-as években „in situ" egy Európában egyedülálló (?), közel másfél méteres átmérőjű agyaglapot is kiemeltek. Ezen három koncentrikus borda látható (LENGYEL 1964 20. kép). Mindenegyes bordán néhányszáz ferde bevagdosás van.

12 A tárgyat a kutatók egy része napkorongnak tartja, de alapos tanulmányázásával és értelmezésével máig adósak vagyunk. A téma összegzéséül megállapították, hogy a madárszimbolika eredetének kora a Rixheim/Rigsee/Baierdorf/Caka/Tirol I/Canegrate/Montelius III. vagyis a korai urnamezős periódus (JOCKENHÖVEL 1974 85). Ennek gyökerei azonban - véleményem szerint - a Kárpát-medencében a középső bronzkorig visszavezethetők. A napbárka-motívum és a madárszimbolika JOCKENHÖVEL (1974 87-88) megközelítésében az itáliai és a közép-európai urnemezős kultúrában igen jelentős szerepetjátszott. Ezt mostani gyűjtésünk megerősíti, és egy észak-európai kapcsolatot is sejtet. Ugyanakkor ráirányítja a figyelmet az északkelet-magyarországi (4. ábra 6-20), kelet-szlovákiai (4. ábra 1) és dél-lengyelországi (5. ábra 11) csoportosulásra. A Napbárka szimbólumok azonban agyagból is készülhettek. Ezek és a szimbólum nagyszabású kataszterét állította össze és publikálta — részben kéziratom lezárását követően - nemrég Jozef PAULÍK. Bizonyosnak tűnik tehát, hogy a Kárpát-medencei bronzkor embere is ugyanúgy politeisztikus vallási meggyőződéssel rendelkezhetett, mint az ún. fejlett ókori keleti, mediterráneumi és európai civilizációk népei, azzal a különbséggel, hogy az itt élők isten-neveit nem ismerjük. A pantheon legfontosabb alakja pedig a sok esetben Napbárka-motívummal megjelenített, az európai urnamezős kör egész területén - de azon kívül is QÖRK 1993) - tisztelt Napisten (HANSEL 1997 21) lehetett. IRODALOM BANDI 1982 BANDI -FEKETE 1977-78 BONDÁR 1998 BUNKER 1914 BROBY-JOHANSEN 1979 CZAJLIK 1996 CERCE-SINKOVEC 1996 EGG-PARE 1995 ENCIKLOPÉDIA 1988 FüRMÁNEK et.al. 1991 GABEN 1997 GALLUS 1934 BANDI G. Das Golddiadem von Velem. Savaria 16 (1982) 81-93. BANDI G.- FEKETE M. Újabb bronzkincs Velem-Szentviden. Ein Neues Bronzedepot in Velem-St.-Veit. Savaria 11-12 (1977-78) 101-133. BONDÁR M. Ein kupferzeitlicher Krug aus Bátaszék. CommArchHung 1998 21-31. BUNKER, J. R. Der Haschendorfer Bronzefund. MAG 34 (1914) 316-319. BROBY-JOHANSEN, R. Északi sziklarajzok. Budapest, 1979. CZAJLIK Z. Ein spätbronzezeitliches Halbfertigprodukt: Der Gußkuchen. Eine Untersuchung anhand von Funden aus Westungarn. AAu 80 (1996) 165-180. CERCE, P.-SlNKOVEC, I. Catalogue of Hords of the Urnfield Culture. In. Hoards and Indivi-dual Metal Finds from the Eneolithic and Bronze Ages in Slovenia I. (Ed. Terzan, B.) Ljubjana, 1995. 129-232. EGG, M.-PARE, Ch. Die Metallzeiten in Europa und im Vorderen Orient. Mainz, 1995. Mitológiai enciklopédia I. (főszerk. Sz. A.Tokarev) Budapest, 1988. FüRMÁNEK, V.-VELIACIK, L.-VLADÁR, J. Slovensko v dobé bronzovej. Bratislava, 1991. Gaben an die Götter. (Red. Hansel A. und B.) Staaüiche Museen zu Berlin PreuiSischer Kulturbesitz. Bestandskataloge Band 4. Berlin, 1997. GALLUS S. Die figuralverzierten Urnen von Soproner Burgstall. Budapest, 1934. 12. A tárggyal a későbbiekben nagyobb lélegzetű tanulmányban szeretnék foglalkozni. 133