Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Természettudomány - Balogh Lajos. Gáyer Gyula – az Alpok növényvilágának kutatója – Savari Múzeumban őrzött alpesi növénygyűjteménye

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) ta, hogy a stájer hegyekben kutathasson/' Háborús naplójában írja (1914. augusztus 25-én): „Borbélyomnál egy alpesi tájkép fiigg. Primitiv kép, mégis jól kitűnik rajta az alpesi tájak nagy egyedülvalósága, messzeállása az emberi élet minden kicsinyességétó'l. Alpesi kirándulásaimon, magányos hegyi utaimon olyan szabadnak, olyan könnyűnek éreztem én is mindig magamat. Olyan távol volt tőlem minden emberi küzdelem s egynek éreztem magamat a nagy természettel. A kőszikla, egy hangya, egy madár mind testvérem volt. " Valóságos evangéliuma a természet ideális szeretetének! Érdekes, hogy amikor a korabeli kormányzat a viszonyok kényszerítő hatása alatt kénytelen volt az állami alkalmazottak fizetésleszállításához folyamodni, Gáyer kétségbeesett leveleket írt meghitt barátjainak, elpanaszolván, hogy ilyen körülmények között kénytelen nyári alpesi útjait beszüntetni. A tudományához őszinte szeretettel ragaszkodó Gáyer olykor költői formában is kifejezte érzéseit. „Peregrinus versei" című kéziratos füzetkéjének 11 ciklusba ölelt 25 magyar és 32 német nyelvű alkotása közül több fejezet is tartalmaz alpesi vonatkozású költeményeket, mint például az „Innsbruck 1925"(6 db) és a „Reichenstein 1926" (4 db). Egyik legalaposabb életrajzíróját, Lengyel Gézát különösen az Innsbruck-sorozat ragadta meg (LENGYEL 1934). Véleménye szerint ebben jól látható, hogy Gáyert mennyire megkapta Hofer András

7 népe ősi alpesi centrumának hangulatos jelene és múltja. E ciklusból a hozzá legközelebb álló, 1925. július 16-án, németül íródott „Ля Bruder Willram" с. versét közli. Ebben Gáyer „hirdeti, hogy nem szabad elkeserednünk, meginognunk, hanem kemény akarattal, mint a kő és acél, mindig a jövőbe nézzünk! Csak így viszünk majd világosságot és szabadságot elszakított, elnyomott testvéreinknek ..." — idézi fel magyarul a korabeli hazafias közhangulat jegyében Varga Lajos magántanár, a szegedi egyetem képviseletében elmondott beszédében, amelyet az öt éve elhunyt Gáyer mellszobrának a később róla elnevezett szombathelyi parkban történt avatásakor mondott (VARGA 1937). Gáyer Gyula főfoglalkozását tekintve törvényszéki bíróként működött, de 1923-tól haláláig a Vas Vármegyei Múzeum természetrajzi osztályának (Szombathely) vezetőjeként szinte egy másik élethivatásban is nagyszerű munkásságot tudhatott magáénak.

8 Botanikai tevékenysége három fő területre terjedt ki. Egyrészt monografikusán feldolgozta az európai sisakvirág- (Aconitum), és a hazai szeder(Rubus) fajokat, de az ibolyák (Viola) jobb taxonómiai ismeretéért is sokat tett. Másrészt az alpi és a pannóniai flóratartomány közötti, átmeneti jellegű Praenoricum flóravidékének felismerésével hazánk nyugati részének növényföldrajzi térképét pontosította. Harmadrészt sok fontos florisztikai adattal gazdagította a Felvidék és a Dunántúl (Pozsony, Komárom, Sopron, Mosón, Zala, Veszprém, de elsősorban szülőföldje, Vas vármegye), valamint Erdély és a Keleti-Alpok növényvilágának ismeretét. Noha erdélyi (kolozsvári) tartózkodása alatt Torda, Brassó és Petrozsény hegyeivel, majd egy alkalommal a Magas Tátrával is alkalma volt megismerkedni,

9 további tapasztalatok gyűjtése végett a Kárpát-medencén kívül eső területeket is meglátogatott. így megfordult Bajorország, Württemberg, Svájc, Tirol, Salzburg, Krajna, a Földközi-tenger-mellék, Felső-Itália, Dalmácia, Montenegró,

10 Alsó-Ausztria és Stájerország területén (GYŐRFFY 1934, PRISZTER 1955). A magashegységi térségeket illetően a Kárpátoknál elérhetőbb volt számára az Alpok. Szűkebb hazája mellett a Keleti-Alpok flórájában volt a legotthonosabb." Legjobban az Osztrák-Alpokat szerette, s egész év folyamán készülődött nyári alpesi vándorlásaira. Kitűnően ismerte a Keleti-Alpok egész vonulatát az Ortler-csoporttól a Nóri-Alpokig, s az északi mészkővonulattól a déli Dolomitokig. Nemcsak a növényvilágban volt otthonos, hanem az Alpok összes 6. Pákay Arnold levele Horváth Ernőhöz, kelt Budapest, 1964. nov. 21. - SM-TTO-KT. 7. Andreas Hofer ( 1767-1810) tiroli szabadsághős. Az általa szervezett tiroli honvédő csapatok élén a bajor uralom, illetve bajor, francia és szász csapatok ellen többször is sikerrel küzdött. Alpesi rejtekét elárulták, az olaszok elfogták és kiadták a franciáknak, akik kivégezték. 8. Megmaradt törvényszéki bírónak, dolgozott mint bíró úgy, ahogy azt legtökéletesebbnek tartotta s folytatta botanikus tevékenységét a Magyar Alpok vidékén - írja róla Boros Ádám (BOROS 1933). 9. vő. RADWANSKA-PAKYSKA - PARYSKI (1995) és Euró (2000) 10. Egy fegyvergyakorlata alkalmával a Kotori-öbölben is botanizált. 11. Az irodalomjegyzékben feltüntettük az Alpokkal kapcsolatos adatokat tartalmazó közleményeit (kivéve a történelmi Magyarország területére vonatkozókat). П.