Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Természettudomány - Balogh Lajos. Gáyer Gyula – az Alpok növényvilágának kutatója – Savari Múzeumban őrzött alpesi növénygyűjteménye
BALOGH L.: Gáyer Gyula - Az Alpok növényvilágának kutatója természeti viszonyaiban, geológiájában, faunájában éppúgy, mint néprajzi és turisztikai viszonyaiban (vö. pl. GÁYER 1930b, 1931b, LENGYEL 1934). Mindez nemcsak a számos terepi élményből, de - kiváló német és francia nyelvtudása révén — a vonatkozó szakirodalom 12 alapos ismeretéből is táplálkozott, és bizonyosan fontos szerepe lehetett egyik legfontosabb működési területén - a Keleti- (Nóri-) Alpok s hazánk nyugati részei flórája közötti kapcsolat vizsgálata és megállapítása terén — elért eredményeiben, így botanikai munkássága koronájának, a „Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv" (1925) с műve létrehozásában is. A nemzetközi tudományosság részéről legnagyobb figyelemben szisztematikái-monográfiái munkássága részesült. A külföldi szakemberek előtt elsősorban mint a - főként hegyvidéki elterjedésű - sisakvirág (Aconitum) nemzetség kiváló kutatója volt ismeretes. Ezidőtájt a legtöbb szerző őt kérte fel az Aconitum-okról szóló fejezetek kidolgozására, vagy legalább átnézésére. Tizenhat saját dolgozatában és több más szerző munkájában jelentek meg eredményei. Közülük legfontosabbak közé tartoznak a „Vorarbeiten zu einer Monographie der europäischen Kcorirtum-Arten" (GAYER 1909), Hegi közép-európai valamint Schinz és Keller svájci flóraműve számára adott sisakvirág-feldolgozásai (GÁYER 1912a, 1914). Művei számos olyan új taxont is tartalmaznak, amelyeket az Alpokban tett útjai során talált illetve onnét írt le. Florisztikai adatai is számottevőek voltak. Idézzünk egy példát a koraiak közül (GÁYER 1913a): „a Sisymbrium officinale (L.) var. leiocarpum DC.-ra u ...az országhatárain kívül 1913 nyarán a következőhelyeken akadtam rá: Graz és Lassnitz Stájerországban, Spittal a. D. Karinthiában, Sand (Täufers) Tirolban. A tiroli Lienzről egyébként már rég meg van gyűjteményemben (Mendlik Ferencz gyűjtése) ". Az Alpokalja erdeinek és fáinak a Német Dendrológiai Társaság Közleményeibe írott ismertetését is az Alpokból kelet felé tekintve felvázolt szép táj rajzzal vezeti fel (GÁYER 1926a). „ 1925. szeptember 8-án reggel 7 órakor a kelet-stájerországi Ilochlantsch (1722 m) csúcsán álltam. Az előző nap esett friss hó az északra és nyugatra fekvő magasabb hegyeket fehérbe öltöztette. A friss őszi levegőben kelet felé egészen az Alpok előteréig elláthattam. A látóhatárt a Bakony hegyei és a Balaton bazaltkúpjai zárták. Különös látványban volt részem, mert a messze távolig vastag köd borította az alacsony alpokalji területeket, és csak az általam jól ismert egyes magasabb hegykúpok (Borostyánkő szerpentinhegye, az Irottkő kristályos pala alkotta területe, Németújvár bazaltkúpja stb.) emelkedtek ki a ködből, mint a tengerből elszórtan kibukkanó szigetek. így fogalmat alkothattam arról, milyen lehetett e térség a harmadkor idején, amikor a lassan visszahúzódó beltenger még elborította az alacsonyabb térszíneket, s mintegy bepillantást nyerhettem a Keleti-Alpok előterének földtörténeti fejlődésébe. " Különösen életének utolsó éveiben járt sokat Stájerországban, ahol az 1926, 1927 és 1928. években végzett kutatásainak főbb eredményeit K. Fritsch professzor (Graz) publikálta (FRITSCH 1926, 1929a, 1929b),' 4 aki többek között így ír erről: „Herr Dr. J. Gáyer, der bekannte Aconitum-Forscher, hatte die Liebenswürdigkeit, mir einige Funde, die in Steiermark machte mitzuteilen" (FRITSCH 1926). „Die Herren J. Gáyer in Szombathely und H. Anders in Bonn besuchten im Sommer 1927 Steiermark. Ersterer sammelte im Wechselgebiet, dann im Gebiete des Dachstein und Hochgolling. Beide machen eine Reihe von recht interessanten Funden" (FRITSCH 1929a). Ezek közül több egészen új a stájer flórára (GYŐRFFY 1934). A Koralpe-ban 1926. július 20-án St. Maria-Glashütten mellett (1250-1275 m tszfm.-ban) találta, majd írta le a Phyteuma X degeni ls (spicatum X zahlbruckneri) hibridfajt, Degen Árpáddal pedig az Eisenerzi-Alpokban lévő Johnsbach mellől a Rosa murithii ssp. johnsbachensis u ' alfajt 12. Csak néhány példa a leggyakrabban használt illetve idézett kézikönyvekre: BECK VON MANNAGETTA (1890-1893), Cl IR1ST (1879, 1925), DIELS (1910), KNGLER (1903), FRITSCH (1897,1922), HAYEK (1908-1914, 1923), HEER (1883), Sei IARFETTER (1927), SCHROETER (1926), VlERHAPPER (1916) stb. 13. Sisymbrium officinale (L.) Scop. var. leiocarpum DC. (szapora zsombor simatermésű változata) 14. Az Alpokra vonatkozó további Aconitum-floásztikai adatait többek között az alábbi művek tartalmazzák: H.E1MERL (1911), MAGNUS (1911, 1912). 15. Phyteuma X degeni Gáyer (Degen-varjúköröm) 16. Rosa murithii (Chr.) Pug. subsp. johnsbachensis Deg. et Gáyer (Murith-rózsa johnsbachi alfaja) 12
