Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Természettudomány - Balogh Lajos. Gáyer Gyula – az Alpok növényvilágának kutatója – Savari Múzeumban őrzött alpesi növénygyűjteménye

BALOGH L.: Gáyer Gyula - Az Alpok növényvilágának kutatója keztek (LENGYEL 1936). Kol Erzsébet (1897-1980) algológus - a hó- és jégfelszínek algavegetációjának nemzetközi hírű kutatója - az Alpok ilyetén ismeretét is jelentős mértékben gyarapította (pl. KOL 1931, 1970). Andreánszky Gábor (1895-1967) paleobotanies többek között az Alpok magashegyvidéki növényzetének és eredetének is kiváló kutatója volt (pl. ANDREÁNSZKY 1937, 1941, 1949, HABLY 1996). Nem hagyhatjuk ki ezen elősorolásból nagy államférfinkat, Kossuth Lajost (1802-1894). Nem hivatásos, de mint buzgó amatőr botanikus, turini száműzetésében magas kora ellenére is serényen tevékenykedett (PRISZTER 1955, KOVÁTS 2002). A növénygyűjtésben fáradhatatlan Kossuth hegyet mászott, bejárta az olasz Alpokat és az Appennineket. 70 éves korában még túrát tett a Mont Cenis-re, majd a Mont Blanc térségébe is, hogy Saussure

1 nyomán megtalálja és begyújtson egy kis havasi sziklanövényt, az Androsace bryoides-t.

4 Erről így számolt be 1870-ben Szontágh Miklósnak: „... képzelje ön — rajtam is megtörtént még az idén is, hogy azok a syrén hangok addig csalogatták 70 éves lábaimat, míg közel azon magasságban találtam magamat, ahol a Mont Blanc első tudományos megmászója, Saussure ütötte fel 15 napra borzalmas kunyhóját, hogy ellesse a magasság titkait, mert hát feltettem magamban, hogy addig megyek, míg én is találok egy Androsace bryoides/ fAretia helvetica Lin.), mint Saussure talált. " (KOSSUTI I 1894). Érdekességképpen megemlítjük, hogy — mint műkedvelő természetbúvár - nemzetünk egy másik nagysága, Bartók Béla is botanizált magashegységi területeken. „A nyarat sokszor töltötte a svájci Alpokban. Ilyenkor szorgalmasan gyűjtötte, préselte a magashegységi virágokat, olvasta a különféle növényhatározókat ... Ennyiféle elágazó érdeklődés más embert szétforgácsolt volna. Bartók elérte, hogy különféle tevékenysége nem gátolta egymást, hanem segítette. " — írta róla Kodály Zoltán (NAGY 1962). GÁYER GYULA, AZ ALPOK NÖVÉNYVILÁGÁNAK KUTATÓJA Az Alpok (főként a Keleti-Alpok) növényvilágának legkiválóbb ismerője minden idők magyar botanikusainak körében Gáyer Gyula (1883-1932) volt.

5 Édesapját (id. Gáyer Gyulát) korán, már kilencéves korában elvesztette. Özvegy édesanyja (Hübner Lujza) ettől kezdve nemcsak a két árvát (Gyula és húga, Mária) nevelte, de később Celldömölk külsőbb részén felépítették a hatalmas, jól gondozott kerttel ellátott szép „tornyos házukat". A nagy kertkedvelés a Gáyer-, illetve a Hübner-családban szinte hagyományossá lett, és a kis Gyula ezekben nyerte azokat az első benyomásokat, melyek egy életre eljegyezték a növények tudományával. Szép kis alpinétumot létesített itt később, melynek tagjait maga szedte össze majd minden nyáron a Keleti-Alpokban való vándorútjain. Dédanyja Justinus Kernernek, a híres württembergi költőnek volt unokahúga. Ennek az ősnek mozgalmas életét látjuk később visszatükröződni Gáyer Gyula széleskörű tevékenységében s a Nyugat, az Alpesek felé való vonzalmában (LENGYEL 1934). Tízéves korában Szombathelyre kerülve a premontrei főgimnázium tanulója lett. Itt találkozhatott először Borbás Vince Vas vármegye növényvilágáról írt híres munkáival, amelyek életre szóló, mély nyomokat hagytak benne. Ettől kezdve születnek növénytani jegyzetei, majd a századfordulótól írt leveleiből már fokozatosan kirajzolódik Vas vármegye és az Alpok flórájának mind jobb ismerete (HORVÁTH 1983). A felnőtt Gáyer Gyula fénylő barna szemű, a közepesnél alacsonyabb termetű, szabályos testalkatú, izmos, gyorsmozgású, élénkszellemű ember volt. Nagyjából fedte azt a típust, amit az antropológusok alpesinek neveznek. Ifjúkora óta a hegyek szerelmese volt, majdnem minden szabadságát az osztrák alpesi tartományokban töltötte. Még első feleségével, Kárpáti Margittal való nászutazását is úgy irányítot3. Horace Benedict de Saussure (1740-1799): svájci tanár, meteorológus és geológus, de botanikai tanulmányokat is folytatott. A svájci Alpok kutatója (Saussure 1779-1796), a modern magashegység-kutatás megalapítója. 4. Androsace brynides DC. (mohaszerű gombafű) 5. Legutóbbi életrajzát lásd a szerző korábbi tanulmányában (BALOGH 2002) 10