Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Ilon Gábor: Egy valódi „Via Rustica” Savaria territoriumán
SAVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA Bogáca-ér keleti oldalán 5.5 m-re szélesedett ki. Az útnak először a Bogáca-értől nyugatra eső szakaszát (2. ábra) találtuk meg és tártuk fel, majd folytattuk a kutatást az értől keletre. A kelet nyugati irányú útnak így összességében (a feltáratlan két szakaszt is beszámítva) 480 m hosszúságban ismerjük a nyomvonalát. A Bogáca-értől keletre az útba észak felől becsatlakozik (2. ábra) egy másik út, amelynek 108. m hosszúságú szakaszát ástuk meg (12 m kihagyásával, ahol föld depot volt) a nyomvonal északi határáig. Szélessége azonos a kelet - nyugati tájolású úttal. A két út kereszteződése előtt a kelet - nyugati irányú út 6 m-re szélesedik ki, az észak déli út szélessége azonban változatlan. A kereszteződésből déli irányba (a Savaria - Bassiana út felé) tovább haladó út-nak (2. ábra) csak a becsatlakozó részét volt módom megvizsgálni. Szélessége 3 m. Ez az északról befutó út keskenyebb folytatását jelenti dél felé. Csak a kelet nyugati irányú út felületén találtunk foltokban kavicsozást 3 , ami a Bogáca-ér római köri vizenyős árterét jelzi, megakadályozandó a kocsik elakadását, másként a gödrök kátyúzását, azaz betöltését, az útjavítását bizonyítja. \ A feltárt területről kérésemre három alkalommal - erre a nyomvonal szakaszos átadása miatt volt szükség - végzett repüléssel (május 12, 14, június 2.) készített légifelvételeket (5-6. ábra) TÓTH Róbert pilóta és PAPP Gábor fotós-pilóta egy KSML-1 Nyírség 2 géppel 40-50, 100-110 és 200250 m magasságból. 4 A kelet - nyugati irányú útnak a Bogáca-értől keletre eső szakaszán, közvetlenül a vízfolyás mellett keréknyomokat (2-3. ábra) találtunk. Az útba nyomódott kerekek nyomtávolsága 148-152 cm. Ekkora nyomtávot rekonstruált MRÁV Zsolt 5 is a budakeszi római kori kocsi esetében. A Somodor-somodorpusztai, talán romanizált azalus vezetőhöz köthető négykerekű utazókocsi nyomtávolságát 6 182 cm-ben határozták meg, ahol a kerék szélessége 5 cm (GAUL 1889, 194, 7. ábra, B. BÓNIS 1978, 124). A sárszentmiklósi I. kétkerekű kocsi nyomtávolsága 150 cm körüli, a II. kétkerekűé kb. 146 cm, a nagylóki kétkerekű kocsié pedig kb. 140 cm 7 (GAUL 1890, 2, 2-3, 2. ábra). A kozármislenyi kocsi nyomtávolsága 140 cm körüli (KISS 1989, Abb. 4L). Az inotai 2. halom kocsijának számított nyomtávolságát (K. PALÁGYI 1981, XXVII. tábla) nem tartom reálisnak. A környei két- és négykerekű kocsik maradványait közzétették (RATIMORSKÁ 1982), majd a négykerekű kocsit Vis Y Zsolt rekonstruálta. Ennek keréknyomtávolsága (VISY 1996, 339 és rajz) 142 cm lett volna. A III. századi dunaújvárosi négykerekű utazókocsi elülső részét ugyancsak VISY rekonstruálta (VISY 1985, 171, 6. kép), de nyomtávolságát nem közölte. A kálozi 1930-ban feltárt valódi kocsisír (MAROSI 1935, B. BÓNIS 1981, 144) kocsijának rekonstrukciója általam nem ismert. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy 148 cm-es keréknyomtávot mértem 2000. őszén Carnuntumban a polgárváros mészkő útburkolatán. 8 Az ugyancsak Carnuntumból közölt négykerekű utazókocsi-modell keréknyomtávolságát 156 cmesként rekonstruálták (NIKODÉM-MAKOVICKY 1993, 56). Az eddig ismertetett adatok tükrében úgy vélem, a rekonstrukcióknál meghatározóként figyelembe kellene venni a feltáráso3 A kavics nem természetes jelenlétét Futó János geológus (Természettudományi Múzeum, Zirc) erősítette meg. Szíves szakértői véleményét köszönöm. 4 Színvonalas munkájukat köszönöm. 5 Szíves szóbeli tájékoztatásáért köszönettel tartozom. 6 Ezt az általam ismert adatok alapján nem tudom elfogadni. 7 A bizonytalanság oka, hogy az adatokat a publikált rajzokról mértem. 8 Érdekes módon a keréknyomot a mai napig nem tették közzé. 74
