Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

S A VARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA Az eddig megszerzett tapasztalataim alapján a további méréseknél csak az I. és II. számmaljelölt pontok (2. ábra) növényegyedeinek növekedésbeli eltéréseit vizsgáltam. Az eredményeket naplószerűen rögzítettem és megjegyzéseket csatoltam hozzá a növények fenológiai állapotáról, az esetleges rendellenességekről és az időjárásról. A talajfelszín kavicsosodási számarányának vizsgálatakor (5. ábra) általam, házilag készített, egy négyzetméternyi felület lefedő fa mérőkeretet használtam, amely eszköz az agrotechnológiában sem ismeretlen. A keretet a talajra fektetve az objektum tengelyére merőlegesen tizenhárom méter hosszan négyzetméterenként megszámoltam a három centiméternél nagyobb kavicsszemeket, úgy, hogy a növények lehetőleg ne károsodjanak. A mérési eredményeket a niár korábban említett mérési naplóban rögzítettem, majd rögtön grafikonon is ábrázoltam. A naprakész meteorológiai adatokat, főként az időjárást befolyásoló eseményeket, a szentgotthárdi Meteorológiai Állomástól tudtam beszerezni. Növényi magasság mérését a szárbaindulás első szakaszáig a növénykék levelén végeztem, majd utána a kalászka majd a kalász alapja alatti és a talajtól mért első nodus közötti távolságot mértem, mérőszalag segítségével. A növényeken színkontraszt vizsgálatokat is végeztem a harmadik, a hetedik, a kilencedik és az utolsó tizenkettedik vizsgálati periódusban, színes ceruza segítségével készített rajzok alapján. A vizsgálati adatok értékelése A mérési eredmények, a talajtani tényezők, az időjárási adatok birtokában és a gabonanövény ökológiai igényeit figyelembe véve nyomon követhetjük a régészeti objektum által okozott negatív termésjelenséget. A növények fenológiai stádiumait a megfigyelés szempontjából vizsgálati periódusokra osztottam. Ezek a periódusok a naptári hetekhez igazodnak, így követhetjük végig a vizsgálatra kiszemelt egyedek fejlődési ütemét. A tavaszi árpa vetésének pontos dátumát nem tudam tisztázni a gazdával sem, így csak megközelítőleges pontosságú időpontot lehet megadni, a növények átlagos fejlődési ütemét és a környezeti tényezőket figyelembe véve. A növényi egyedek átlagmagassága - a tizenkilenc mérési pont átlagát számítva - az első vizsgálati periódus végén (április 18.) 7,25 cm. Ez volt az első kiindulási pontom. A meteorológiai adatok alapján tudható, hogy március utolsó két hetében jelentős menynyiségű csapadék hullott az általam vizsgált területre (6. ábra). Eső esett március 17-18-19-én, 22-23-24-én és 28-29-30-án, összesen 54 mm csapadékot eredményezve. Azon kívül március 20án és 21-én gyenge talaj menti fagy is volt, ami megnehezítette a talaj kiszikkadását. Túl nedves talajon pedig nem lehet jó magágyat készíteni, és a vetőmunkával megrongálhatjuk a talajszerkezetet is. Az is ismeretes, hogy a tavaszi árpa vetését legkésőbb április első hetében el kell végezni még a legcsapadékosabb, leghűvösebb vidékeken is. A későn vetett афа rosszul bokrosodik, így romolhat a várható termés mennyisége és minősége. A csírázásnak viszont nem tesz jót a sok csapadék és a magas talajvíz, viszont vizsgálati területünk egy tavacs220