Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

VÁMOS GÁBOR: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán kának köszönhetően magas vízállású. A jó magágy készítéséhez legalább 4-5 nap fagy- és csapadékmentes időjárásra van szükség. A legideálisabb vetési időpont - minden tényezőt figyelembe véve - itt március 31. és április 4. közé esett. Az erre az időszakra jellemző maximum nappali hőmérséklet átlagosan 17 °C volt és az éjszakai hőmérséklet sem süllyedt 4 ZC alá. A szél erős és közepes intenzitású volt, a nagymértékű felhőátvonulások miatt a napos órák száma általában nem haladta meg a 8 órát. A mérsékelt melegnek és a szélnek köszönhetően a talaj kellő mértékben ki tudott szikkadni, így a vetést meg lehetett kezdeni a fenti időintervallumban. Az első vizsgálati periódusban még volt a területen olyan rész, ahol a kiömlött árpaszemek még nem kezdtek csírázni, máshol pedig a növényke már a bokrosodás fázisában volt. A jarovizációs szakasz a tavaszi árpánál 5-6 nap, ami a csapadékos időjárás miatt vontatottá válhat. A kelés a vetéstől számított 11. napon optimális feltételek mellett megtörténik. Esetünkben is valószínű elfogadható ez az időpont, mert a vetéstől számított két héten belül nem esett sok csapadék (15 mm) és a nappali maximális hőmérséklet néhol meghaladta a 20 °C-t is. A növény fejlődési üteme a jó táptalajon valamelyest felgyorsult. A mérési eredmények táblázataiban (2-13. táblázat) a I-el jelzett rublika az út tengelyén, a II-vei jelzett rubrika értékei pedig a környezetéül szolgáló réti öntéstalajon növekvő egyedek méretét tartalmazza. Az első vizsgálati periódusban, a 15. naptári héten (2. táblázat) a növények magassági értéke az objektumon 6,7-7,9 , a többi mérési ponton átlagosan 7,8-9 cm. Az objektum fölött nevelkedő egyedek határozottabban fejletlenebbek, méretük kisebb, színük sápadtabb, a növény tartása gyengébbnek bizonyul. A gyors növekedés egyik oka a nagy mennyiségű (55 mm), de kiegyenlített eloszlású lehullott csapadék (6. ábra), a viszonylag magas nappali felmelegedés és a fagymentes éjszakák. A második vizsgálati periódusban, a 16. naptári héten (3. táblázat) az árpa még a bokrosodás fázisában van. A lehullott csapadékmennyiség körülbelül a fele a növény csapadékigényének, de a talaj még jócskán tartalékolt magában vizet az elmúlt hét nagy esőzéseiből. Az objektumon fejlődő egyedek viszont valamivel kevesebb vízhez és ez által táplálékhoz jutnak. Magasságuk az I. mérési ponton 10,2-12 cm, a II. mérési ponton átlagosan 12-13,7 cm. Színbeli eltérésük most már az egész táblát tekintve is látható, mert a növények már elég nagyok, jól fejlettek. A harmadik vizsgalati periódusban, a 17. naptári héten (4. táblázat) látszik igen jól az objektumon élő növények vontatott fejlődési üteme. Az itt nevelkedő egyedek ugyanis még mindig nem indultak szárba. A jobb táptalajon élő egyedek többségénél viszont már kitapintható az első szárcsomó, a nodus. A csapadék ebben a periódusban mindössze 2 mm, a nappali csúcshőmérséklet eléri a 22 °C-t, a felmelegedés rohamos. A napos órák száma ebben a kora tavaszi időszakban igen magas (50 óra/hét) (7. ábra). A növények magassága az objektumon 12,7-13,5 cm, a II. mérési ponton 15,1-16,7 cm. A negyedik vizsgalati periódusban, a 18. naptári héten (5. táblázat) az összes megfigyelt egyed „szárbaindult", megkezdődött az intenzív növekedés időszaka. A növekvő csapadékmennyiség, a 20 °C környéki maximális nappali hőmérséklet és a napos órák száma igencsak kedvez a növényeknek. Mindkét pont egyedei rohamos növekedésbe kezdtek. Az I. mérési ponton a növények magassága 16,7-17,5 cm a II. mérési ponton pedig 20,9-22,6 cm között van. 221