Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

VÁMOS GÁBOR: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán - aprólevelűség, - perzselési vagy elszáradási tüntetek, előzetes klorózisos jelek után vagy azok nélkül, - specifikus levéltünetek, amik a növény különböző fejlődési stádiumában jelentkezhetnek (alakváltozás, torzulás a fiatalabb leveleken, kisméretű levéllemez), - a hajtás- és termőcsúcsok elhalása, - a vegetatív fázis meghosszabbodása, vontatott beéréssel, esetenként a tenyészidő megrövidülésével, - eltorzult generatív szervek vagy azok teljes hiánya, - változások a betakarított növényi részek belső állapotában, - gátolt termésfejlődés, léha szemek képződése, vagy a reproduktív fázis teljes elmaradása, - morfológiai változások a gyökérzeten (megnyúlás, rövidülés, fokozott oldalgyökér fejlesztés, gyökérvégek megvastagodása). A vizsgált területről általában A növények régészeti objektumokat jelző szerepének elméleti boncolgatása után ajánlatos gyakorlati példával is igazolni a termésjelenségek valamely formáját, létrejöttének körülményeit és annak sajátosságait mérési eredményekkel alátámasztani. Még a vizsgálatok megkezdése előtt az első komoly akadályt a legmegfelelőbb régészeti objektum kiválasztása jelentette. A mérések és megfigyelések sikere érdekében az idő és a rendelkezésemre álló lehetőségek szűkreszabott volta miatt biztosra kellett menni. A legfontosabb gátló tényezőket még a vegetációs idő előtt számba kellett venni. A vizsgálatokra elviekben alkalmas régészeti objektumokról, a Savaria Múzeum munkatársai adtak információkat. Az objektumokat l:10000-es térképen megkerestük és ha készült róla légifelvétel, megpróbáltuk az alapján azonosítani. Még ha meg is volt az objektum, légifotó alapján ígéretesnek is tűnt, így a vegetációs periódus előtt nehéz volt megállapítani, hogy az adott terület mezőgazdasági művelés alá lesz-e fogva vagy sem. Ez leginkább azért volt kétséges, mert sok, régebben aktívan művelt terület volt ugaron. Az ilyen területről nehéz eldönteni, hogy birtokosai mit szándékoznak vele tenni. A bevezetőben már említett régésztechnikusi terepbejárás során találtam rá az eddig legtöbb reménnyel kecsegtető vizsgálati területre Magyarszecsőd határában. A terület pontos megnevezése térképen: Bibicrét. Ottjártamkor a dűlő északi kétharmada volt művelés alá fogva, a fedőnövény pedig a tavaszi árpa. A vizsgált régészeti objektumként egy fontos római kori út, a Borostánkő út maradványai szolgáltak, amelyek a Rábán átlépve (1-2., 10. ábra) nyílegyenesen tartanak a falu határán túlra. Az út maradványai a szántott, boronált földön szabad szemmel is jól láthatók, a környezetéből kiemelkedő jelenség. Az út alapozására szolgáló kavicsréteg a szántás következtében nagy szélességben (néhol 10-13 méter - 5. ábra) és igen nagy tömegben borítja a felszínt különböző vastagságban. 213