Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Végezetül az orchideák egy különleges csoportját kell számba vennünk, amelynek megtalálása a Kőszegi-hegységben botanikai szenzációt jelentett. A nőszőfüvek (Epipactis spp.) néhány fajának hazái előfordulásai csak a legutolsó évtizedben váltak ismertté. Rendszertanuk még nem tekinthető lezártnak, Európában napjainkban is kerülnek elő új fajok. A kislevelű nőszőfu (Epipactis microphylla) Magyarországon nem mondható ritkának, bár többnyire csak szálanként található a hegységben is. Legközönségesebb orchideáink közé tartozik a széleslevelű nőszőfu (E. helleboriné), amely itt is gyakoribb. A mocsári nőszőfu (E. palustris) néhány példánya a bozsoki Alsóréten él. A következő három nőszőfűfaj hazánkban eddig csak a Kőszegihegységből ismert, sőt, a karcsú nőszőfu (E. gracilis) Közép-Európában eddig egyedül innen került elő! Mintegy harminc virágzó példányát telepített lucfenyves patakparti szegélyében találták. Az elbai nőszőfu (E. albensis) patakparti égeres helyére telepített nyárasban él, míg a norden nőszőfu (E. nordeniorum) patakpartra telepített nyáras és lucfenyves átmenetében tenyészik. JlÜlii, TSE 1 Kiemelkedő botanikai ritkaságai miatt kötelességünk páf szóban megemlékezni Kőszeg-hegyalja szelídges^enye-kültúráiról is. A Kőszeg-Cák-Velem-Bozsok vonalban húzódó szelídgesztenyés-tölgyes talán a szelídgesztenye legnagyobb összefüggő állománya az országban. A múlt századtól kezdve számos kutató foglalkozott a szelídgesztenye (Castanea sativá) telepített, avagy őshonos mivoltával. Elsőként GÁYER GYULA ismerte fel és sorakoztatott fel érveket a faj Őshonossága mellett, amelyet CSAPODY ISTVÁN munkássága erősített meg. Elméletük alapján az emberi tevékenység a szelídgesztenye szélesebb körű elterjedéséhez járult csak hozzá, az eredeti erdőtársulásban a faj őshonosnak tekinthető. Az erdőirtások során a gesztenyefákat meghagyták, illetve az újból megerősödő fás szárú növényzetet rendszeresen kiirtották, csak a szelídgesztenyét engedték felnőni. Lassan a gesztenyések cserjeszint nélküli ligetekké alakultak. A ligetes jelleg miatt összefüggő gyepszint alakult ki, amelyben jelentős botanikai értékkel bírnak a szelídgesztenye szubmediterrán, mediterrán, pontusi kísérő fajai. A Kőszegi-hegység sze33. ábra: Sömörös kosbor {Orchis ustulata L.) 57