Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

VlG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei A zöld fodorka (Asplenium viridé) sziklafalakon néhány helyről ismert. Ha­sonlóan ritka a fekete fodorka {Asplenium adiantum-nigrum) is, melyet a század­fordulón még sok helyről jeleztek, napjainkban azonban csak egyetlen lelőhelyen, a Tábor-hegy északkeleti oldalán, sziklás útbevágásban tenyészik A pikkelyharaszt (Ceterach officinarum) egykor Velemben egy kőkerítésen élt, napjainkra nyoma veszett. A struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) a hegység északi részén, köz­vetlenül az országhatár mentén, a Gyöngyös mellett alkot igen nagy számú telepe­ket. A ritka dárdás veseharaszt (Pofystichum lonchitis) egyetlen, Cák mellől ismert példánya a '90-es évek elején tűnt el. A hasonló botanikai értéket képviselő borda­páfrányból (Biechnum spicant) összesen öt tő került elő a legutóbbi idők kutatásai nyomán. A Kőszegi-hegységben csak tövenkénti előfordulása ismert, igen ritka és veszélyeztetett faj, amely az Őrségben és a Vendvidéken is csak szórványosan for­dul elő. A kis holdruta (Botrychium lunaria) korábban ismert öt lelőhelyéről kive­szett, azonban jelenleg erős állománya él a Herman Ottó-szikla mellett, egy útbe­vágás rézsűjében. Hazánkban csak a Kőszegi­hegységben él a hegyi lednek (Lathyrus linifolius var. montanus), szerencsére lomboserdőkben, gesztenyésekben sok­felé előfordul. Hasonlóan az előbbi fajhoz, a hármaslevelű kakukktorma (Cardamine trifolia) (32. ábra) is csak innen ismeretes. A hegység északi ré­szén patakkísérő égerligetekben viríta­nak több mint kétezer tőből álló állo­mányai. A nagyezerjófű (Dictamnus albus) Bozsok környékén él csekély számban. A község mellett a kilencve­nes években bukkantak rá a szőrös ba­raboly (Chaerophyllurn hirsutum) né­hány tövére, ezek azonban fakiterme­lés áldozatává váltak. A Vörös kereszt mellett kerítés védi a vörös áfonya 32. ábra: Hármaslevelű kakukktorma (Vacciniutn vitis-idaea) kicsiny foltját. (Cardamine trifolia L.) Számos orchidea kisebb-nagyobb ál­lománya, esetenként egy-két példánya ismert a hegységből, így az őszi fü­zértekercset (Spiranthes spiralis), a tarka kosbort (Orchis tridentata), a vitézkos­bort (Orchis militaris), vagy a sápadt kosbort (Orchis pollens) kell megemlítenünk. Gyakoribb a kardos- és a fehér madársisak (Cephalanthera longifolia, C. damasonium), míg a piros madársisak (Cephalanthera rubra) már ritkább előfor­dulású. A légybangó (Ophrys insectifera), a korallgyökér (Corallorhiza trifida) elő­fordulása napjainkban bizonytalan. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom