Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

VlG К,: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei Mi sem bizonyíthatja jobban a terület kiváló adottságait, mint az a tény, hogy számos olyan madárfaj fészkel az Őrségben, amelyek hazánkban másutt csak átvonuló téli vendégként ismertek. A süvöltő {Pyrrhula pyrrhula), a csíz (Carduelis spinus), vagy az erdei szürkebegy {Prunella modularis) tartozik ebbe a csoportba. Az emlősök közül a Rába és a nagyobb vízfolyások mentén fel-felbukkanó vidra {Lutra lutra) a legjelentősebb. A '90-es évek elején megjelent a hód {Castor sp.) is, de aztán nyomtalanul eltűnt. Magát az állatot nem észlelték a területen, csak Alsószölnök közelében találták meg jellegzetes rágásának nyomait. A Szentpéterfán 1990-ben orvvadász által elejtett hód a kanadai hód {Castor canadensis) egy példánya volt, valószínűleg ausztriai tenyészetből szökött meg. Az erdő nagytestű emlősei között a terület gímszarvas {Cervus elaphus) állománya képvisel jelentős vadászati értéket. A vaddisznó {Sus serofa), az őz {Capreolus capreolus) és a róka {Vulpes vulpes) általánosan elterjedt, a borz {Mêles meles) ritkább. A kisemlősök közül nedves helyeken, vizek mentén a csalitjáró pocok {Microtus agrestis) és a pirókegér {Apodemus agrárius) gyakoribb. Örvendetesen gyarapodik a nyuszt {Martes martes) állománya. A területről eddig nyolc denevérfajt sikerült kimutatni, közöttük dominálnak az épületlakó fajok. Legnagyobb számban a közönséges denevér {Myotis myotis) található, melynek százas nagyságrendű kolóniái a csákánydoroszlói és a kondorfai katolikus templomokban találhatók. A kései denevér {Eptesicus serotinus) egyedszáma sokkal alacsonyabb, elsősorban épületek padlásain fordul elő. Állománya stabilnak mondható. A szürke hosszúfülű denevér {Plecotus austriacus) legnagyobb kolóniája Felsőszölnökön található. Az állomány nagysága örvendetesen növekedett az elmúlt években, 1997-re elérte a 45 példányt. Ez országos viszonylatban is nagy kolóniának számít. A bajuszos denevér {Myotis mystacinus) Magyarország területén erősen kötődik az erdőterületekhez, a hűvösebb klímájú égeres patakvölgyek jellemző faja. Nyugat-Európában inkább kultúrakövető, leggyakrabban épületek szűk zugaiban üt tanyát. Ez utóbbi jelenség határozottan érvényesül az őrség területén is. A horgasszőrű denevér {Myotis nattereri) természetvédelmi és faunisztikai szempontból is értékes fajnak számít. Az Őrségből a Pityerszernél került elő három példánya. A nagyfülű denevér {Myotis bechsteini) Európa szerte megfogyatkozott állományokkal bíró fokozottan védett denevérfajunk. Őriszentpéternél került hálóba egyetlen nőstény példánya. A KŐSZEGI TÁJVÉDELMI KÖRZET A Kőszegi-hegység, amelynek kétharmada ma Ausztriához tartozik, az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kőzeteinek zömét a földtörténeti középkorban keletkezett metamorf kristályos palák alkotják. Klímája hűvös de kiegyensúlyozott, rendkívül csapadékos. 48